"Az emberek látóköre messzebb ér a jövő havi villanyszámlánál, joguk van ismerni a döntés komplexitását és következményeit" – mondta Sólyom László volt köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémián kedd reggel megkezdett energiakonferencia nyitóbeszédében. Az Index tudósítása szerint a volt államfő hozzátette: az a mód, ahogyan a kormány és a parlament meghozta a paksi döntést, az "nélkülözte a nagy horderejű, több generáció sorsát meghatározó ügy normális szakmai és demokratikus menetét is".

"Tény, hogy a rendkívüli horderejű szerződés megkötése meglepetésként érte nemcsak a „magyar embereket”, hanem a magyar energiaipart, sőt a kormányt is. Az is tény, hogy nemcsak az előkészítés folyt titkokban, de minden adatot, amely a döntés felelős megítéléséhez szükséges lenne, tíz évre titkosítottak. A politikai kommunikációban igénytelen és ellentmondó érvekkel találkozunk. Köztársasági elnökként nyilvánosan bíráltam a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó 2009-es országgyűlési határozatot. Hangsúlyoztam, hogy a döntést teljes körű információn alapuló társadalmi vitának kell megelőznie" – jelentette ki Sólyom.

Fazekas István

"(...) A választáshoz szükség volna az alternatívák részletes ismeretére és megvitatására, a trendek figyelembevételére. Mi volt a döntési szempont? Csupán az olcsóság? Az ezt alátámasztó számítások nem ismeretesek. Néhány nyilvános utalás a megújulók mai árait emlegeti, nem pedig az új atomblokkok belépésekor várható helyzetet. Miért kellett most szerződni, amikor energiaellátási szempontból öt-tíz év múlva is időben lennénk, és addigra az alternatívák csak tisztulni fognak?" – sorolta kérdéseit az Indey szerint Sólyom.

"Hol van a példátlan nagyságú adósságteher igazolása? Ki állja az árfolyamkockázatot? A beruházás terhét mindenképpen az országnak kell fizetnie. Mi indokolhatja, ha ezt nem az áram fogyasztóira terhelik, hanem mindenkivel fizettetik, vagyis az alacsony ár nem valós? Ez az elköteleződés nyilván hatással van külpolitikánkra, a nemzetstratégiára, megítélésünkre a világban és az Európai Unióban. Mikor vitatta meg ezt az Országgyűlés?" – folytatta Sólyom, jelezve, hogy lényegében semmi érdemlegeset nem tud a magyar társadalom a beruházás feltételeiről. A volt államfő szerint kockázatos és drága egyetlen erőműre feltenni az energiaellátás több mint felét, és a környezetvédelemről szólva nem lehet egyetlen szempont, hogy az atomerőmű esetében a szén-dioxid-kibocsátás valóban nulla.

"Ami a miniszterelnökségre korlátozott titkos előkészítésből, az elegendő információ nélkül az országgyűlésre hárított döntésből, az alig néhány képviselő jelenlétében lefolyt ún. vitából, s végül az érdemi adatok tíz évre való titkosításából kibontakozik, az nem más, mint a hatalomgyakorlás hitelességi válsága. Éppen a kormányzásnak ebben a hitelességi válságában a szakmai és állampolgári önbecsülés dolga, hogy folyjon érdemi eszmecsere, hangozzanak el valódi érvek kölcsönös tisztelettel és nyitottsággal" – fogalmazott Sólyom László.

Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára előadásában ugyanitt kiemelte: a következő húsz évben Magyarországon 6300 megawattnyi új kapacitás rendszerbe állítására van szükség. Az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot egyszerre figyelembe véve fontos eszköz mind az atomenergia, mind a megújuló energia, mind a széntechnológiák - hangsúlyozta az államtitkár. Az atomenergia hosszú távú felhasználását Magyarországon támogatták a korábbi kormányok is. A jelenlegi kormány gondos gazda módjára jár el akkor, amikor a jelenleg működő paksi blokkok helyettesítéséről még a kivezetésük előtt, időben gondoskodik - hangsúlyozta az államtitkár.