A négy Visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia) és Szlovénia gazdasági teljesítményét összehasonlítva a válság kezdete óta Magyarország szenvedte el a legnagyobb zuhanást. Euróban átszámolva a GDP értékét Szlovákia 12 százalékos, Lengyelország 7 százalékos növekedést produkált. Ezzel szemben Magyarország 7,1 százalékotl veszített a GDP értékéből. Ebben a tekintetben Szlovénia a konkurenciánk, de még ott sem érte el a GDP csökkenése az 5,4 százalékos mértéket.

Egy ilyen gazdasági helyzet nyilvánvalóan költségvetési szempontból is kényszert teremt. Azaz a csökkenő bevételekhez kell hozzáigazítani a kiadásokat. Az OECD által készített felmérés szerint ebben a tekintetben Magyarország volt a legkeményebb, mivel a szociális kiadásokat kezdte el megnyirbálni. 2009 és 2013 között a GDP-hez viszonyítottan 10 százalékkal csökkentette a kabinet ezen költségvetési kiadásokat, miközben azok az országok, ahol a gazdaság nem állt helyre, inkább növelték azokat. Csehországban a 3,2 százalékos GDP csökkenés ellenére 5 százalékkal nőttek a szociális kiadások, míg a korábban említett Szlovéniában is 5 százalékos növelést hajtottak végre. Nyilvánvalóan ezzel akarták megelőzni, hogy a társadalom alsó szegmensében lévők a kelleténél jobban ki legyenek téve a válság hatásainak.

Növekvő szegénység

Magyarország esetében a szociális kiadások csökkentésének meglett a hatása. Az Eurostat felmérése szerint hazánkban 2013-ban 3 millió 285 ezer ember volt, aki szegény, vagy a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak. Ez a válság óta 17 százalékos növekedést jelent, és azt, hogy a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz visszajönni önerőből.

A gazdasági visszaesés ellenére Csehországban a 2012-es adatok alapján 0,9 százalékkal nőtt azok száma, aki a szegénység által veszélyeztettt kategóriába sorolnak, és Szlovénia a jelentős gazdasági teljesítmény csökkenés ellenére is „megúszta” egy 8,6 százalékos növekedéssel ebben a szegmensben.

A gazdasági teljesítmény növekedésének hatására Szlovákiában minimális (0,2 százalék), míg Lengyelországban jelentős (12 százalék) az a mérték, amellyel csökkent a társadalmilag nehéz helyzetben élők aránya.

Évente 90 ezerrel nő

Magyarország esetében csak ebben a kormányzati ciklusban átlagosan 90 ezer fővel nőtt évente az elszegényedők aránya. Ez négy év alatt 360 ezer ember, vagyis ennyi idő alatt egy Debrecen és Miskolc lakosságának megfelelő népesség került nagyon nehéz helyzetbe.

A magyar társadalomra vonatkozó adatok azért is elgondolkoztatóak, mivel immár ötödik éve, hogy folyamatosan emelkedik a szegények, vagy szegénység által veszélyeztettek száma. A versenytársaink esetében nem figyelhető meg ilyen tartós romlás, mivel az elmúlt években legalább egy év volt mindegyik országban, amikor csökkent a nehéz helyzetben lévők száma.

A mostani kormányzati időszak alatt alaposan átrendeződtek a szociális kiadások. Nemcsak a hozzáférés módja módosult, hanem csökkentek a támogatási összegek is. A rokkantnyugdíj rendszer átalakítása, a korhatár alatti nyugdíjazás lényegében megszüntetése, a százezreket érintő közfoglalkoztatási rendszer és a hozzákapcsolódó szociális rendszer egyszerre hozta azt az eredményt, hogy a ciklus végére a korábbi alsó-középosztály is komoly anyagi problémákkal néz szembe. A versenytársainkkal összehasonlítva az is látszik, hogy erre a drámai változásra nem magyarázat a gazdaság helyzete.