A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi eljárásokban a székesfehérvári jegyző határozataival szemben összesen nyolc keresetlevél érkezett a Székesfehérvári Járásbíróságra, valamint birtokvédelem érdekében maga a társaság is kezdeményezett peres eljárást.

A járásbíróság három ügyben pénteken kezdi meg a tárgyalást. A további ügyekben az első tárgyalások jövő hétfőn és kedden lesznek.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt a legszigorúbb minősítésű biovetőmag előállítására és biogazdaság üzemeltetésére. A gazdaság 452 hektár állami földterületen termelt, amelynek bérleti joga 2013 októberében lejárt. A földterület hasznosítására a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdette a területeket, a pályázatra a központ is jelentkezett, de nem nyert.

November 4-én a kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg, mert az addigi bérlők, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását a Nemzeti Földalapkezelő képviselőinek. Az NFA azonban átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek.

Ács Sándorné, a kft egyik ügyvezetője akkor azt mondta: 1998-ban azzal a feltétellel vették át a 452 hektár állami földet az addigi bérlőtől, hogy a mezei leltár alapján elszámoltak velük, és kifizettek körülbelül 15 millió forintot. Ragaszkodnak ugyanilyen eljáráshoz az átadáskor is. Hozzátette: a területeket átállították bioművelésűre, amely hektáronként egymillió forinttal növelte meg a földek értékét.

Április 12-én az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. ősszel és tavasszal elvetett növényeit, a cég vezetői szerint  több mint 140 millió forint értékű bionövény-állományt semmisítettek meg, ezért feljelentést tettek a rendőrségen.

Bitay Márton a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára akkor azt nyilatkozta: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást, de a gazdák jogszerűen használják az elnyert földterületet. Hozzátette: Kishantos kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet.

A kishantosi növények beszántása ellen tiltakozott az MSZP, az Együtt-PM, az LMP, a DK és a Jobbik is.