A 20 milliárd dollárba kerülő Déli Áramlat gázvezeték a központi eleme annak az orosz stratégiának, mellyel teljesen ki szeretnék kerülni Ukrajnát annak érdekében, hogy az EU legfőbb energiaszállítója maradjanak – írja a MarketWatch. A vezeték építése Oroszország területén már el is kezdődött, a Fekete-tenger alján fogja elérni Bulgáriát, és onnan Szerbián keresztül Magyarországon át Ausztriába fog érkezni a tervek szerint.

Bulgária szocialista kormányzata teljes mellszélességgel kiáll a vezeték megépítése mellett, mivel azt fontosnak tartja az ország energiabiztonságának biztosítása céljából, ugyanakkor EU-tagként figyelembe kellene vennie azt is a szabályozás értelmében, hogy harmadik félnek is lehessen hozzáférése a vezetékhez.

A Gazprom azt mondja, hogy az Északi Áramlat két évvel ezelőtti megépítése során nem volt szükség ilyen hozzáférés biztosítására. Ha az EU azonban ragaszkodik ehhez, akkor akár több évvel is kitolódhat a vezeték üzembe helyezése – írja a lap. Az Európai Parlament a múlt hónapban egy nem kötelező érvényű döntést is hozott, mely arra szólított fel, hogy a Déli Áramlat megépítését állítsák le.

A stratégiai fontosságú Déli Áramlat

MTI/ Mihail Metzel

A most vasárnapi ukrán elnökválasztás fontos jelentéssel bír majd a Déli Áramlat sorsát illetően a lap szerint. Az EU és az USA azt mondta, hogy ha Oroszország beavatkozik a szavazásba, akkor szektorális szankciókat léptetnek életbe, amely az olaj-, és a gázszektort is érinteni fogja. A cikk megjegyzi, hogy bár az amerikaiak folyamatosan sürgették az európaiakat, hogy találjanak másik gázforrást, egy lehetséges alternatív projekt, a Nabucco tavaly darabjaira hullott.

Az oroszok ugyanakkor Bulgária mellett Magyarországot, és a nem EU-tag Szerbiát is maguk mellett tudhatják a gázvezeték megépítésének kérdésében. Oroszország több mint 5 ezer új munkahelyet ígér, ez pedig jól jöhet ezekben az államokban: Bulgária északnyugati részén 25 százalékos a munkanélküliség, a régió pedig a legszegényebb az EU-ban. Az oroszok lobbizása emellett kifizetődőnek is tűnik: a szerb elnök szerint az orosz gáz érkezése Szerbia "energiaálmának" a megvalósulását jelzi.

Mindeközben Günther Öttinger, az Európai Bizottság (EB) energiaügyi biztosa ambivalensen viszonyul az ügyhöz. A Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy nem hajlandó mentességet adni az uniós szabályok alól a Gazpromnak, míg az osztrák Die Standardnak azt mondta, hogy nem akarják blokkolni a vezetéket, csak nem élvez prioritást.

Mirek Topolánek volt cseh miniszterelnök, aki a 2009-es gázválság idején Csehország kormányfője volt, ugyanakkor azt mondta, hogy az akkori helyzetet arra használták ki az oroszok, hogy az Északi Áramlat megvalósítását felgyorsítsák, most pedig hasonló lehet a helyzet a Déli Áramlattal is.