Orbán egy töltőtollat ajánlott fel a tőzsde jótékonysági árverésére

A magyar tőzsde 150 évvel ezelőtti megnyitásának alkalmából jótékonysági aukciót szerveznek június 17-én, amelyen mások mellett Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a tőkepiachoz kötődő neves személyiségek által felajánlott relikviákat árvereznek el.

  • MTI MTI
Orbán egy töltőtollat ajánlott fel a tőzsde jótékonysági árverésére

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megbízásából szervezett aukción szerepel többek között egy Áder János köztársasági elnök által felajánlott és dedikált emléklap, egy Orbán Viktor miniszterelnök által felajánlott töltőtoll, egy Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök által felajánlott és dedikált fotómontázs, Matolcsy György, az MNB elnöke által felajánlott antikvár könyvek, André Kostolany hagyatékából számos értékes és egyedi tárgy, valamint a BÉT csengőjének aranyozott kicsinyített másolata és a BÉT eredeti alapító okirata, amelyben negyvenkét évnyi kényszerszünet után, 1990-ben döntöttek a Budapesti Értéktőzsde megalapításáról – közölte az árverést szervező Front Page Communications csütörtökön az MTI-vel.

Kalapács alá kerülnek továbbá műtárgyak, eredeti, történelmi jelentőségű részvények, valamint a tőzsdét ábrázoló korabeli, értékes képek, tusrajzok is. A jótékonysági aukció katalógusa az összes felajánlott tárggyal itt tekinthető meg. 

A köztársasági elnök fővédnökségével zajló árverés teljes bevételét a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését célzó oktatás – a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügyi Tanszék Alapítványa – támogatására ajánlja fel a BÉT.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?