Még a nyáron plusztámogatást kaphatnak a kórházak – jelentette ki az egészségügyért felelős államtitkár az MTI-nek adott interjújában. Zombor Gábor elmondta azt is, hogy egyik legfontosabb feladatának tartja az egészségügyi dolgozóknál tapasztalható elvándorlási folyamat további lassítását, és hosszabb távon a tendencia megfordítását. Kecskemét korábbi polgármestere – aki június 24-én lépett hivatalába – kiemelte, hogy a céljai között szerepel az ellátórendszer fenntartható, kiszámítható, biztonságos működési feltételrendszerének kialakítása is.

Előremutatónak és továbbgondolásra érdemesnek nevezte az elvándorlásban leginkább érintett, fiatal orvosokat tömörítő Magyar Rezidens Szövetség által megfogalmazott programot, mely a hálapénz megszüntetését, szakorvosi minimálbér bevezetését és a szabad orvosválasztás hálapénzt kiváltó szabályozását célozza. Az államtitkár rendkívül pozitívnak tartja a rezidensek ösztöndíjrendszerét, de szerinte hosszú távon nem érhető el a kívánt eredmény, ha alacsonyabb bért kapnak végzett szakorvosként.

Az államtitkár fenntartotta azt a korábban hangoztatott véleményét, hogy az egészségügy átalakításának legnagyobb akadálya a hálapénz, amelynek megszüntetése egyaránt érdeke az orvosok és a betegek túlnyomó többségének. Ehhez kapcsolódva említette az egészségügyi életpályamodell bevezetését, mely szerinte az ágazati kamarák egyik legfontosabb javaslata.

Zombor Gábor szerint az életpályamodell megalkotásának alapvető feltétele az átláthatóság megteremtése az ágazatban. Amíg nem lesznek átláthatóak a viszonyok, nem lehet életpályamodellről beszélni – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy bármilyen változás történjen, az nem veszélyeztetheti az egységes társadalombiztosítás rendszerét, és csak széles körű konszenzuson alapulhat.

A kórházfinanszírozásról Zombor Gábor azt mondta, az E-alap meglévő tartalékait használhatják fel a kórházak rövid távú plusztámogatására. Az év második felében el kell készülnie egy olyan konszolidációs javaslatnak, amely középtávon megakadályozza az adósság újratermelődését – tette hozzá.

"Már rendelkezünk minden adattal, amely alapul szolgálhat egy ilyen javaslathoz" – fogalmazott az államtitkár. Példaként megemlítette, hogy rendkívül nagy eltérés van hasonló nagyságú, profilú és ellátási területű kórházak működésében. Ennek okait intézményenként vizsgálják, és javasolnak majd megoldást – tette hozzá.

A népegészségügyről Zombor Gábor kifejtette, hogy az uniós forrásból indult programok folytatódnak. Cél a szűrések hatékonyságának növelése, a programok eredményességének a megbetegedési és halálozási mutatók javulásában is meg kell mutatkozniuk – hangsúlyozta. Véleménye szerint nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvosoknak a népegészségügyi célok elérésére, hiszen ők négymillió munkavállalót "érnek el", pont azt a korosztályt, amely a legnehezebben elérhető a programokkal, de amely esetében a népbetegségek megelőzése kiemelten fontos.

Az egészségügyért felelős államtitkár beszélt arról is, hogy a Magyar Orvosi Kamarával egyeztetve feltárják azokat a területeket, hol lehet könnyíteni az adminisztráción, felesleges vagy párhuzamos adatközlési kötelezettségeken, hogy könnyítsenek a háziorvosok leterheltségén. Bővíteni szándékozik a háziorvosok kompetenciáit, hogy a betegek minél nagyobb számban jussanak megelőző terápiához az alapellátásban.

Zombor Gábor elmondta, azzal a meggyőződéssel vállalta el az államtitkári pozíciót, hogy az egészségügyben dolgozókat és a betegeket képviselő szervezetek véleményét is figyelembe véve, olyan javaslatot tud a kormány elé terjeszteni, mely hosszú távon biztonságos, fenntartható, átlátható rendszert eredményez. Kérdésre válaszolva elmondta, nem tud arról, hogy az államtitkárság valamelyik vidéki városba költözne, erről -–mint mondta – a kormány dönt.