Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Bár a ScienNet-károsultak bírósági úton visszakaphatnák a pénzüket, a NAV is nyomoz az adóhátralék miatt.
Az állammal futnak versenyt pénzükért a ScienNet-károsultak: amennyiben az adóhatóság előbb fejezi be az öt éve húzódó nyomozást, akkor az állam teheti rá a kezét a ScienNet zárolt számlájára, míg ha az ügyfelek hamarabb nyernek a bíróságon, akkor valamit még visszakaphatnak – írta csütörtöki számában a Népszabadság.
Az egyik szegedi ügyfél bírósághoz fordult, ügyvédje, Gondola Zsolt Zoárd a lapnak azt mondta: az első fokon eljáró bíróság még tavaly év végén úgy döntött: mivel a ScienNet működése a hatóság fellépését követően megszűnt, illetve azóta is szünetel, ezért a szerződés ellehetetlenült, következésképpen visszajár az ügyfél pénze a zárolt számláról. Az ügyvéd szerint a Szegedi Ítélőtábla szeptember végi jogerős döntése áttörést jelent az ügyben, mivel a többi ügyfelet is arra ösztönözheti, hogy polgári úton szerezze vissza a pénzét.
A Népszabadság szerint a károsultak versenyt futnak az idővel, mert rajtuk kívül a magyar állam is igényt tart a zárolt számlán lévő 1,8 milliárd forint egy részére. A NAV szerint ugyanis a vállalkozás 2007 óta mindvégig itt működött, adót azonban nem fizetett a tevékenysége után. 2009-ig összesen 900 millió forinttal maradt adósa az államnak. Vagyis amennyiben a NAV még a polgári perek lezárta előtt befejezi a nyomozást és adóhiányt állapít meg, úgy végrehajtást rendelhet el a zárolt számlára.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.