Az Erste Bank ügyében a szeptember 10-én kihirdetett első fokú ítéletben a bíróság elutasította a felperes hitelintézet keresetét és 1 millió 270 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Elutasította a felperes azon indítványát is, hogy a bíróság a per felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve kezdeményezzen az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárást, továbbá nem tartotta szükségesnek igazságügyi szakértő kirendelését sem. A bank fellebbezett a határozat ellen. Fellebbezésében továbbra is az előzetes döntéshozatali eljárás és a normakontroll kezdeményezését kérte. 

A magyar állam képviselője szerint nem állapítható meg a per alapját képező törvény alaptörvény-ellenessége és nem indokolt az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése sem, továbbá a részleges érvénytelenség megállapításának sincs 

A CIB Ingatlanlízing Zrt. ügyében az ítélőtábla a háromórás tárgyalást követően kihirdetett végzésében elutasította a pénzintézet keresetét, amely a fellebbezésben újra kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Egyben a banknak az eljárás felfüggesztése iránti kérelmét is elutasította.

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a CIB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét, amely ellen a bank fellebbezett. A CIB Ingatlanlízing Zrt. fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, egyebek között súlyos eljárásjogi szabálysértésekre hivatkozva. A felperes pénzintézet szerint a bíróság nem vette figyelembe, hogy a szerződések előtörlesztést követően felmondhatóak voltak.

Az alperes magyar állam jogi képviselője az első fokú ítélet helybenhagyását, és a CIB Ingatlanlízing Zrt. fellebbezési kérelmének elutasítását kérte. Érvei között szerepelt, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos törvény összhangban van az Alaptörvénnyel, az eljárás pedig a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások miatt nem függeszthető fel. Az első fokú eljárás az alperes álláspontja szerint a törvény szabályainak megfelelő volt, eljárási szabálysértés nem történt.

A felek között vita alakult ki arról is, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételeiben (ászf) rögzített szakmai fogalmak, mint például "a refinanszírozás feltételeinek megváltozása", "a kötvény- és swap-hozam egymáshoz képest történő elmozdulása" egy átlagos, közgazdasági végzettséggel nem rendelkező fogyasztó számára érthetőek voltak-e. A magyar állam képviselője szerint ezek a kifejezések a fogyasztó számára nem értelmezhetőek, így annak jelentőségét sem képes értelmezni.

A Magyar Cetelem Bank Zrt. ügyében a felperes pénzintézet és az alperes magyar állam is fellebbezett az első fokú ítélet ellen, amelyben a bíróság részben helyt adott a pénzintézet keresetének. A szeptember 3-án kihirdetett első fokú ítélet szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei (ászf).

A felperes bank fellebbezésében, amit a bíróság ismertetett, többek között egyedi normakontroll eljárás kezdeményezését kérte az Alkotmánybíróságnál (AB). Az alperes magyar állam fellebbezése szerint a részleges érvénytelenség megállapítása kizárt, a törvény az elveket logikai egységként kezeli.