A magyar kormány, ha szükséges, a brüsszeli intézmények előtt is ki fog állni a reklámadóért, mert "a reklámadó ügye közteher-viselési kérdés" - így reagált Kurucz Éva kormányszóvivő arra, hogy - mint arról a Népszabadság csütörtökön beszámolt - az RTL-csoport hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a reklámadó miatt.

A kormányszóvivő az MTI-nek küldött reagálásában hangsúlyozta: a kabinet meg fogja védeni a reklámadót, ahogyan megvédte a bankadót és a rezsicsökkentést is. Nem ez az első eset, amikor bizonyos gazdasági szereplők nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, így volt ez a bankadó bevezetésekor, a rezsicsökkenéskor, és most így van a reklámadó bevezetésekor is - fogalmazott.

Stiller Ákos

Kurucz Éva kijelentette: a kormány kitart amellett, hogy minden gazdasági szereplőnek arányosan ki kell vennie a részét a közteherviselésből. A reklámadó is egy olyan adónem, amely a reklámbevétellel arányosan növekszik - jegyezte meg a szóvivő. Hozzátette, az RTL Klub csupán egyike a reklámadó hatálya alá eső több száz vállalkozásnak.

A Népszabadság azt írta: az európai eljárásjog szerint az RTL-csoport a reklámadó miatt közvetlenül nem fordulhat nemzetközi bírósághoz, hanem – mint ahogy most tette – az Európai Bizottsághoz intézhet panaszt azzal, hogy a számára hátrányos törvény az uniós jogba ütközik. Ha a bizottság ezt megalapozottnak találja, akár az Európai Bíróság eljárását is kezdeményezheti.

A lap információi szerint az RTL-csoport egyebek mellett a diszkrimináció tilalmával érvel, hiszen a reklámadó elsősorban ezt a céget sújtja. Felmerülhet a versenyszabályok megsértése is, mert a törvény kivételezett helyzetbe hozta a TV2-t, az RTL legfőbb riválisát azzal, hogy az idén nem kell reklámadót fizetnie.

Franck Arrii, az Európai Bizottság adóügyi szóvivője a lapnak azt mondta: a reklámadó több területen is kérdéseket vet fel. A bizottság fő célja annak garantálása, hogy az alapvető szabadságokat tiszteletben tartsák, és az unió belső piaca ne sérüljön. Az adóügyi főigazgatóság további információkat kért, hogy megbizonyosodjon arról: a jogszabály közvetve nem diszkriminatív a külföldi tulajdonban lévő médiaszolgáltatókra gyakorolt hatása miatt.