Már 2015 januártól rögzített árfolyamon kell fizetniük a devizahiteleseknek a törlesztőrészleteket, a hitelüket viszont később, 2015-2016 folyamán fogják forintosítani a bankok – ezt írja elő a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslat, ami hétfőn délben került fel az Országgyűlés honlapjájra.

A rögzített árfolyam vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 7-i hivatalos árfolyama lesz, vagy a június 16. és november 7. közötti árfolyamok átlaga. A két árfolyam közül a bankoknak a kedvezőbb árfolyamot kell választaniuk, és januártól kezdve ennek alapján kell megszabniuk a törlesztőrészleteket, illetve a hitelhez kapcsolódó díjakat és költségeket. Ha a bankok a november 7-i árfolyamokat választják, akkor januártól az euróhiteleket 309, a svájcifrankhiteleket 256,6, a jenhiteleket 2,1 forintos árfolyamon rögzítik. A június-november közötti árfolyamátlag ettől nem nagyon tér el, a svájci frankhitelek esetén például 256,5 forint.

A forintosítás előtti törlesztő-részlet rögzítésre a törvényjavaslat szerint azért van szükség, mert a bankok 2015 és 2016 folyamán készítik el a túlfizetések miatti elszámolást és teljesítik a jóváírásokat. A rögzítés azért kell, hogy a devizahitelesek ebben az átmeneti időszakban se legyenek kitéve a kedvezőtlen árfolyammozgásoknak.

Melyik hiteleket forintosítják?

A törvényjavaslat azokra az úgynevezett deviza- vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön szerződésekre, valamint az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésekre terjed ki, amelyekkel kapcsolatban a bankoknak elszámolási és adott esetben visszafizetési kötelezettsége van. Emellett a javaslat szerint a bedőlt, vagyis a felmondott devizahiteleket is forintosítaniuk kell a bankoknak. Azokat, amiket még nem vezettek ki a számviteli nyilvántartásaikból.

Automatikus lesz

A pénzügyi intézmények kötelesek lesznek a törvényjavaslatban meghatározott feltételekkel, határidővel és az ott részletezett eljárásrend szerint a teljes tartozást forintkövetelésre átváltani. Az átváltási árfolyam a már említett rögzített árfolyam lesz, és február elseje után történhet meg, amikortól a forintosítási törvény nagy része hatályba lép.

Ki  maradhat devizahiteles?

A forintra történő átváltás az ügyfeleknek nem lesz kötelező, maradhatnak devizahitelekesek, de csak nagyon kevesen tudnak majd kibújni, tényleges választási lehetősége az adósok többségének nem lesz. Azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek rendszeres jövedelme van devizában, és a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló új szabályok alapján is jogosultak lennének devizaalapú kölcsönt felvenni. Az is egy kibújási lehetőség, ha a devizahitel hátralévő futamideje már rövid, és legkésőbb 2015. december 31-ig lejár. Emellett még az a lehetőség marad a devizahitelükhöz ragaszkodóknak, ha a forintra váltás és az azzal járó kamatkondíciók az induló kamatuknál magasabb kamattal járó forinthitel konstrukciót eredményeznének. Ez azt jelenti, hogy a forinthitel kamata nem lehet magasabb a devizahitelük eredeti kamatánál.

Rögzítik a hitelek kamatát

A törvényjavaslat nem csak a forintosítást szabályozza, hanem a forintosítás utáni induló kamatszintet is rendezi.

Ezek szerint a kamatfelárnak meg kelle egyeznie az eredeti kamatfelárral, azokkal a kikötésekkel, hogy

• a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 2 százalék, és
• nem haladhatja meg
• a lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén az 5,5 százalékot vagy
• nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 7 százalékot.

A kamatfelárak mértékét a kezelési költség százalékpontjával csökkentett mértékben kell megállapítani. Az új kamat emellett nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot.

A hitelek kamatszintjét a 3 havi BUBOR-hoz, a budapesti bankközi kamatlábhoz kötik (ez jelenleg 2,09 százalék). Emellett ha a szerződés hátralévő futamideje a forintosítás után 9 évnél kevesebb, akkor a kamatfelár-periódus 3 év lesz. Ha azonban a hátralévő futamidő 9 és 16 év közötti, akkor a periódus 4 év lesz. Végül, ha a hátralévő futamidő meghaladja a 16 évet, akkor a periódus 5 év lesz . Ez azt jelenti tehát, hogy ezeknél a szerződéseknél a pénzügyi intézmény csak a 3, 4 és 5 éves periódusok letelte után módosíthatja a kamatot, illetve a kamatfelárat.

A tételesen meghatározott díjat és költséget a pénzügyi intézmény jogosult évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal – első alkalommal 2016. április 1 . napjával –, legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex, vagyis az infláció mértékével megemelni.

Azoknál a deviza- vagy devizaalapú hiteleknél, ahol az adós úgy dönt, hogy devizahiteles marad, a törvény megszabja a bank által alkalmazható kamat és a kamatfelár felső határát. Azon ügyfeleknek, akik devizahitelesek maradnának, az elszámolásról, illetve forintosításról szóló banki levél megérkezte után 30 napjuk marad arra, hogy ezt közöljék bankjukkal, a pénzintézetnek pedig 30 napjuk lesz arra, hogy ezt a kérelmet elbírálják. A devizahitelben maradás feltételei ugyanakkor szigorúak:

• a törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelemmel kell rendelkezni (adóstársak esetében összesíteni lehet a jövedelmeket), vagy
• a jövedelemarányos törlesztési mutató szerint jogosult lenne devizaalapú hitelt felvenni, vagy
• jelzáloghitele legkésőbb jövő év december 31-én lejár, vagy
• a forintra átváltás esetén számítható induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat.

Nem számíthatnak fel díjakat a bankok

A bankok feladata a szerződések módosulásával és az ügyfelek értesítésével kapcsolatos teendők ellátása. Az ügyfeleknek külön díjakat, költségtérítéseket nem számíthatnak fel.

A törvényjavaslat az árfolyamgátról csak annyit ír, hogy mivel a mostani tervezetben foglalt rendelkezések az árfolyamgátas konstrukciónál kedvezőbbek, és végleges megoldást tartalmaznak az árfolyamkockázat kezelése tekintetében, így az árfolyamgátas konstrukcióba nem lehet majd belépni.