szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem pénzügyi eszközök értékesítésével számol a 2015. évi költségvetés, amely 169 milliárd forint állami vagyon értékesítéséből, illetve hasznosításából származó bevételt tervez jövőre - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) egy képviselői írásbeli kérdésre adott válaszából, amely az Országgyűlés honlapján olvasható.

A vagyonelemek értékesítése, hasznosítása az uniós módszertan szerint is költségvetési egyenleget javító tétel - írta Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára a két szocialista képviselő kérdésére adott válaszban.

Hozzátette, hogy e módszertan alapján a költségvetés pozícióját alapvetően az ingatlanok, ingóságok és vagyoni értékű jogok értékesítési és hasznosítási bevétele javítja, vagyis nem pénzügyi eszközök értékesítésével számol a jövő évi költségvetés.

Tállai szerint a tervezett bevétel nagyságrendje is jelzi, "komoly, alaposan kidolgozott konstrukció várható az állam részéről a bevétel realizálására. Az ezt megalapozó javaslatok véglegezése és összehangolása folyamatosan zajlik, ezekre építve szerepel a törvényjavaslatban az érintett bevételi összeg."

Az államtitkár hozzátette, hogy a piacralépés során - a közérdek védelme miatt - a kormánynak ügyelnie kell arra, hogy más piaci szereplők ne juthassanak olyan információkhoz, amelyek magatartásukat befolyásolnák. A költségvetés és az állami vagyon megóvása érdekében a kormány körültekintő időzítés mellett biztosítja majd a megfelelő tájékoztatást. 

Tállai András arra is felhívta a figyelmet, hogy a Beruházási Alap szabályai megteremtik annak lehetőségét, hogy a vagyonbevételek alacsonyabb teljesülése vagy időbeli elhúzódása esetén se kerüljön veszélybe a költségvetési hiánycél tartása és az államadósság csökkentése.

Az államháztartásért felelős miniszter ugyanis mérlegelheti 186,6 milliárd forint összegű beruházásra irányuló kötelezettség vállalását, tekintettel az érintett vagyonbevételek befolyásának alakulására is.

A 169 milliárd forint kérdése a költségvetés 8 legriasztóbb elemének egyike. Hetek alatt sem sikerült ugyanis kitalálni, tartalommal feltölteni azt a 169 milliárd forintos tételt, amely a jövő évi költségvetés egyik legkockázatosabb sora.

Az állami vagyon értékesítéséből reméltek ennyit a hvg.hu - máig nem cáfolt - információi szerint, egy sor minisztériumi, kormányzati épületet adtak volna el és vettek volna vissza bérbe, de kiderült, hogy ezt a trükköt nem eszi meg az EU. Most is megy az agyalás, hogyan lehet ezt a célszámot elérni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!