Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Ezekben a napokban éppen sittet csúsztatnak le az 1860-as éveket idézve felújított, föld alatti terjeszkedéssel 6500 négyzetméteresre bővített Lánchíd Palota emeleti ablakaiból. Az exkluzív irodaháznak szánt, szintenként 1500 négyzetméteres, háromemeletes palota műemlékvédelmi szempontoknak is megfelelő ismételt rekonstrukciója lapunk forrásai szerint milliárdos beruházás lehet. A megrendelő az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és társintézménye, a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib), melyek kibérelték a palota mintegy 90 százalékát, hogy ide költöztessék át az eddig a pesti Nagymező utcában lévő főhadiszállásukat.
Az Eximbank által kért átalakításokra a fővárosi kormányhivatal I. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala megadta a hatósági engedélyt – tudta meg a HVG Szivák Bernadett sajtófőnöktől. Ám annak, hogy a kényes munkálatokra kik és mennyiért vállalkoztak, a Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma, mivel állítólagos nemzetbiztonsági szempontok okán az eljárás titkos maradt, s részleteket a bank sem árult el.
A nyilvánosság kizárása azonban nem jelenti azt, hogy az ügylet ne jött volna kapóra a kormánypárt berkeiben zajló kiszorítósdiban, hátha fogást találnak az Eximbank–Mehib jelenlegi vezérigazgatóján, Nátrán Rolandon. „A felügyelőbizottság megkezdte a bérleti szerződés és a hozzá kapcsolódó beszerzések átfogó vizsgálatát annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e a közérdeknek. A vizsgálat eredménye alapján a felügyelőbizottság megteszi a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat az igazgatóságnak” – közölte a HVG-vel Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki tagja az Eximbank felügyelőbizottságának. Jóllehet Nátrán szintén belülről érkezett, 2012 júniusáig a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára volt az Eximbank–Mehib-párost a kormányváltás előtt felügyelő, akkor Matolcsy György mostani jegybankelnök irányította nemzetgazdasági tárcának. A Fideszben már megszokott módi szerint azonban az egyes hatalmai centrumok – így az immár gazdaságstratégiát is építő külügy is – a saját embereiket ültetik be koronaékszereik vezető testületeibe.
„Az Eximbankkal kötött szerződés üzleti titok, de kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttünk” – közölte a tulajdonos, Nobilis Kristóf nagyvállalkozó. Ő a fiával közösen birtokolt Döb-68 Zrt.-n keresztül tavaly augusztusban vette meg a CIB Bank-csoporttól az irodaházat – mint hírlik, igen jónak tartott áron, nagyjából tízmillió euróért, azaz több mint hárommilliárd forintért. Az Eximbank–Mehib-duó az év elején kereste meg őket bérleti szándékával. Meglehet azonban, a kincset érő bérlő már Nobilis birtokba kerülése előtt benne volt a pakliban. Az interneten ugyanis 2013. augusztus 22-én, hat nappal Nobilis cégének földhivatali bejegyzése és két héttel az üzlet nyilvánosságra hozatala előtt megjelent egy kis hír arról, hogy az Eximbank és a Mehib luxusirodaházba, a Lánchíd Palotába költözne. Ez vonzóbbá tehette az objektumot Nobilis számára, ami kapóra jött a CIB Banknak, melynek leánya, a CIB Credit Zrt. közvetlenül a világválság 2008. őszi kirobbanása előtt 39 millió svájci frankos, húszéves, kedvező kamatozású lízingkonstrukcióval vette át a Lánchíd Palota 2004–2008 közötti, 4-5 milliárd forintba kerülő átépítésének finanszírozását az MKB Banktól. Utóbbi is már a harmadik volt a sorban: az átépítést kezdetben a Raiffeisen Bank finanszírozta, majd a Commerzbank-csoport német leánycége pénzelte 13 millió euróval.
A durván 23 millió eurónak megfelelő CIB-kölcsönből annak 2009-es felmondásáig az addigi tulajdonos, a magyar és svájci üzletemberek által birtokolt Lánchíd Palota Ingatlanfejlesztő Kft. alig törlesztett, így a hitel az általuk letett 4 millió eurós óvadék kivételével beragadt – idézi fel Bácsai-Nagy Ákos, a kft. korábbi résztulajdonos-vezetője, a 2004–2008 közötti átépítés irányítója. Hozzátéve: cégük saját forrásaiból összesen 8 millió eurót költött a munkálatokra. Bácsai-Nagyék 2010 nyarán hagyták el az épületet, ezután azt a kölcsön nem törlesztése miatt birtokon belülre került CIB – pontosabban annak Recovery nevű ingatlanhasznosító vállalkozása – próbálta üzemeltetni, de ő sem járt sok sikerrel.
A tökéletes banki fellegvárnak tartott irodaházba a szívét-lelkét beletevő Bácsai-Nagy még ma is fájlalja a történteket, mert – mint mondja – a CIB mindössze 57 millió forintos elmaradás miatt tette lejárttá az egész kölcsönt, s azóta is vitatkoznak az elszámoláson a bankkal, mely mostani árfolyamon mintegy 3 milliárd forintot bukott, de legalább kiszállhatott a hat éve kötött szerencsétlen hitelügyletből, és azonnal pénzhez jutott. Úgy tűnik, a nyakába szakadt ingatlanokban fuldokló bank ma már csak a szépre emlékezik, lapunk érdeklődésére ugyanis azzal kommentálta a történteket: „gondos gazdaként a legjobb megoldást kerestük, amely egyaránt jó a történelmi jelentőségű épületnek, az új tulajdonosnak és a CIB-csoportnak. Siker, hogy az épület a régi fényében üzemelhet tovább.”
Újabban, amikor az évekig dermedt állapotban levő ingatlanpiac végre megmozdulni látszik, az ilyen típusú épületek évi 10 százalék körüli hozammal hasznosíthatók – mondja Nobilis –, ami az MNB kamatpolitikája nyomán gyakorlatilag „haszontalanná” vált banki megtakarítási konstrukciókhoz képest igen csábos. Ezúttal biztosan így lesz, hiszen a HVG információi szerint az épületből első körben 4680 négyzetmétert kibérlő Eximbank-csoport négyzetméterenként havonta hatezer forintot fizet majd, ami nagyjából 350-360 millió forint, azaz bő egymillió euró évente. Eddig a Nagymező utcai fellegváráért közel havi 60 ezer eurós bérleti díjat perkált le az Eximbank–Mehib-páros – derül ki a honlapjukról –, s meglehet, ha helyben akartak volna terjeszkedni, szerényebb körülményekért többet kellene fizetniük. Az új bérleti díj ahhoz képest sem tűnik soknak, hogy a Lánchíd Palota 2008. őszi átadása után a bérlőktől négyzetméterenként 50 eurót kértek, amiből 35 volt az iroda bérleti díja, a többit pedig a kiegészítő szolgáltatásokért, például a helybéli wellnesslehetőségekért kellett kifizetni. Más kérdés, hogy a korábbi tulajdonos Lánchíd Palota Kft. éppen abba bukott bele, hogy jött a válság, s már nem tudta ilyen áron kiadni az egész épületet, bármilyen reprezentatív is.
