Matolcsyék újabb milliárdokat adtak az MNB-alapítványoknak

Alig két héttel az után, hogy a HVG által feltárt 200 milliárd forintos MNB-alapítványi juttatások (HVG, 2014. augusztus 28.) országos botrányt kavartak, a jegybank skrupulusok nélkül módosította az öt ominózus alapítvány egyike, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapító okiratát. Mindenekelőtt azért, mert az alapítvány céljára – Matolcsy György MNB-elnök szerint közgazdászképzésre – rendelt pénzbeli vagyont 10 milliárddal, 52 milliárd forintra emelte. Ezzel a PADA már 53,8 milliárdnyi vagyon birtokosa, miután 1,8 milliárdos értékben számították be a neki helyet adó budai, Úri utcai műemlék épületet.

Egyúttal az MNB 2 milliárdról 12 milliárd forintra duzzasztotta azt a keretet, melyet az alapítvány a teljes vagyonából a céljainak megvalósítására felhasználhat. Az nem változott, hogy a további 40 milliárdnak – melyből 10 milliárdnyit az MNB euróban adott oda – csak a hozamát lehet elkölteni, Matolcsy indoklása szerint azért, hogy az alapítványi vagyon még évtizedek múlva is meglegyen. Pontosan ez az oka, hogy az öt Pallas Athéné-alapítvány vagyonából az MNB eredetileg egységesen csak 2-2 milliárdot tett közvetlenül felhasználhatóvá. Hogy miért nyújtotta most ötszörösére a PADA takaróját, az a törvényszéki dokumentumokból nem derül ki, az MNB pedig elhárította a HVG érdeklődését, hogy eddig kik milyen összegű támogatást nyertek el az alapítványoktól.

A jegybankelnök augusztus végén kijelentette, hogy az alapítványok tőkéje, értékének megóvása érdekében, tartósan csak magyar állampapírban lehet, például – ahogy Matolcsy fogalmazott – aranyban, gyémántban vagy külföldi állampapírban nem, az alapítványok alapító okiratában viszont e korlátozás nem szerepel. Aszerint a kuratórium a vagyont – kamatozó banki letét, kötvény, kincstári vagy letéti jegy mellett – az aranyhoz és gyémánthoz hasonlóan kockázatos részvényekbe is fektetheti, földrajzi megkötés nélkül.

MNB-s alapítvány székházának bejárata és díszkút a Szabadság téren, háttérben a jegybank épületével. Öntik a pénzt

Túry Gergely

Matolcsy láthatóan szívügyének tekinti a PADA-t. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy annak kuratóriumi elnöki posztját maga tölti be, hanem az is, hogy igazgatójának az egyik rokonát kérte fel. Hogy pontosan kit, a tekintetben van némi bizonytalanság, csupán annyi biztos, hogy Szemereyt. A PADA igazgatójaként ugyanis a Fővárosi Törvényszéknek április 1-jén írt nyilatkozatban Szemerey Tamásné, a szeptember 30-aiban pedig Szemerey Gabriella szerepel.

MNB-alelnöki teendői mellett Windisch László nem tudja az általa szükségesnek ítélt figyelmet és időt szentelni a 42 milliárd forintos vagyonú Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC) kuratóriumi elnöki feladatainak ellátására – ezzel indokolta lemondását a Fővárosi Törvényszéknek. Utódja, Naszvadi György jobban ráérhet, hiszen a tavaszi országgyűlési választásokat követően távozott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári posztjáról. Ennél a PADOC kuratóriumi elnöksége valószínűleg jóval kisebb elfoglaltsággal jár, még úgy is, hogy Naszvadi az ugyancsak a jegybank által 200 millió forinttal, szeptemberben alapított MNB-Biztonsági Szolgáltatások Zrt.-ben is felügyelőbizottsági tagságot vállalt.

Nincs még igazgatója viszont a kecskeméti Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványnak (PADMA), miután az e pozícióra az MNB által januárban felkért Palkovics László júniusban – egy hónappal azután, hogy a felkérést elfogadta – mégis inkább az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkári székét választotta. „Folyamatosan keressük az igazgatói pozícióra alkalmas személyt, amíg meg nem találjuk, az alapítvány titkára, Faragó Attila látja el megbízottként az e hatáskörrel járó feladatokat” – tájékoztatta a HVG-t a PADMA kuratóriumának elnöke, a volt fideszes országgyűlési képviselő Varga László. A rendszerváltás előtt tíz éven át várositanács-tag, egykori református püspökhelyettes kuratóriumelnöki kinevezése ellen a városi MSZP augusztus végén tiltakozott, miután egy hónappal korábban már felszólította, tisztázza állítólagos ügynökmúltját.

Arról azonban nem Varga tehet, hogy míg három MNB-s alapítvány (az Animae, a Scientiae és a Concordiae) már javában költi, illetve fialtatja az MNB-től kapott vagyont, addig a Mentisnek erre jövő január 31-éig esélye sincs. Akkor adja át ugyanis a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet a megyei kórház MNB által 1,7 milliárd forintért megvásárolt Izsáki úti részlegét az alapítványnak, mely addig nem ír ki pályázatot – tette egyértelművé Varga. Aki még maga sem tudja, hogy az alapítvány kezelésbe kapja-e az ingatlant, vagy a tulajdonosa lesz. Lassan őrölnek a Kecskeméti Törvényszék malmai is: bár az MNB már májusban 10 milliárd forinttal, 22 milliárdra hizlalta a PADMA-nak juttatott vagyont, azt az ünnepek előtt még nem jegyezték be. Varga azonban nem aggódik, mondván, „az alapítvány célja meglehetősen hosszú távú: legalább 300 évre létesíteni egy egyetemet”.

CSABAI KÁROLY