szerző:
Máriás Leonárd

Nem árulja el a Nemzetgazdasági Minisztérium, miért látta jó üzletnek, hogy az állam 3 milliárd forintért bevásárolja magát a Széchenyi Bankba. Perre megyünk a befektetési döntést megalapozó dokumentumokért. A szinte feles állami bank engedélyét a törvénysértő működés miatt a jegybank egy hónapja kénytelen volt visszavonni. A kormány kalandján sokmilliárdnyi közpénz úszhat el és milliárdokat bukhatunk banki ügyfélként is.

Hiába kérjük, nem akarja kiteregetni a lapjait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), miért támogatta meg 3 milliárd forinttal 2013-ban a tavaly december elején bezárt Széchenyi Bankot, azt a hitelintézetet, amely Töröcskei Istvánnak, az Államadósság-kezelő Központ volt vezérének egyik fő érdekeltségének számít. A tárcától azokat a dokumentumokat kértük, amelyek magyarázatot adhatnának, miért látta jó üzletnek a kormány, hogy ennyi közpénzt fektessen Töröcskei bankjába, miközben a pénzintézet működése sem megbízhatónak, sem törvényesnek nem lett volna nevezhető, ahogyan az utólag, a jegybank vizsgálatából kiszivárgott.

Azt még nem tudni, mennyi lesz a számla végösszege, de esélyes, hogy a befektetésből és a nagybetétesek kárenyhítéséből sokmilliárdos kára lesz az adófizetőknek, a félremenedzselt bank betéteseinek kártalanításából pedig a bankok ügyfeleinek. Ezért az állam befektetési döntését megalapozó dokumentumok kiadásáért a hvg.hu pert indít az NGM-mel szemben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével.

Átvilágították a bankot, nem találtak semmit

Az állam 2013 júniusában lett 49 százalékos tulajdonos a Széchenyi Bankban egy 3 milliárd forintos tőkeemeléssel (az állam tulajdonosi jogait az NGM képviselte a bankban ez után), de a pénzt úgy tette be, hogy nem vette észre a pénzintézetben addig történt törvénysértő ügyleteket, és azokat a súlyos szervezeti hiányosságokat sem, amelyek miatt több kulcsterületen nem tudott megbízható bankként működni.

A Széchenyi Banknak helyet adó irodaépület Budapesten.
©

Ezeket a problémákat csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) találta meg, amikor tavaly átvizsgálta a bankot, és az eredményekkel egy több mint 100 oldalas dokumentumot töltött meg. Pedig az NGM is átvilágíttatta Töröcskei érdekeltségét több mint egy évvel az állami tőkeemelés előtt, még Matolcsy György nemzetgazdasági minisztersége idején, 2012 tavaszán. Azonban a minisztérium szerint az átvilágítással minden rendben volt, kérdésünkre azt írták, elismert pénzügyi (Ernst & Young Tanácsadó Kft.) és jogi (Oppenheim Ügyvédi Iroda) szakértőket kértek fel a pénzintézet pénzügyi, illetve jogi átvilágítására, és a neves nemzetközi szakértők részvétele a tárca szerint éppen azt mutatja, hogy a magyar állam egy magánbefektetőtől elvárható gondossággal járt el.

Csakhogy az MNB vizsgálata olyan hibákat talált, hogy érthetetlen, hogyan hogyan siklott el felettük az NGM állítása szerint gondos vizsgálat, például komoly problémák voltak a kockázatkezeléssel, és Töröcskeiék a saját érdekeltségeiknek is osztottak hitelt. Ezért megkértük az NGM-et, hogy küldje el nekünk a befektetési döntést megalapozó dokumentumokat, beleértve azokat is, amelyek a bank átvilágításának eredményeit tartalmazták. A minisztérium azonban elutasította a kérésünket arra hivatkozva, hogy azok egy részét titkosították, egy másik része üzleti és banktitok, ami pedig ezen kívül maradna, annak a kiadása a Nemzetgazdasági Minisztérium illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.

Azt viszont elárulta a tárca, hogy a bankba való beszállásról „a szakmai elemzések eredményeire alapozva, gondos mérlegelést követően” egy 2012. december 19-i kormányülésen döntött a kormány. A döntés időpontja azonban ugyancsak megkérdőjelezi, hogy a kormány gondos befektetőként járt volna el: már ekkor a bank fél-háromnegyed évvel korábbi átvilágítása alapján mérlegelt (a pénzügyi átvilágítást 2012 tavaszán fejezték be, a jogi átvilágítást június végén), ennyi idő alatt egy bankban sok változás történhet, ami befolyásolhatja a befektető döntését. Ezzel például a kormány kapásból lecsúszott arról, hogy több bennfentes hitelügyletről értesüljön, amiket a bank az átvilágítás lezárulta és a kormánydöntés között Töröcskei István érdekeltségeinek ítélt meg.

Az pedig külön érdekes a Széchenyi Bank-kalandban, hogy a kormány a befektetési döntés után még fél évet várt, és csak 2013 júniusában hajtotta végre a tőkeemelést. Ekkor már több mint egy éve vizsgálták át a bank belső ügyeit, magyarán messze nem voltak naprakész információi a kabinetnek arról, hogy éppen mire fizet ki 3 milliárdot, de ez nem gátolta meg a bevásárlásban.

Fontos ez?

A jegybank vizsgálatának kiszivárgott eredményei és az a tény, hogy a bank engedélyét komoly szabálytalanságok és törvénysértések miatt kellett visszavonni, utalhat arra, hogy a kormány és az NGM komoly mulasztásokat követhetett el, de arra is, hogy a Széchenyi Bankba nem azért fektetett be az állam, mert azt alátámasztottan jó üzletnek látta, hanem valamilyen egyedi alku is lehetett a háttérben. Töröcskei István decemberben a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a kormány legfelső szintjével állapodott meg arról, hogy kisegítik a bankot, ő pedig cserébe elvállalja az Államadósság-kezelő Központ vezetését.

Töröcskei István a történtek miatt felajánlotta lemondását az államadósság-kezelő éléről, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten elfogadta azt.
©

Mindezen túl a probléma forintosítható része most az, hogy a gondatlan befektetés miatt milliárdos károkra lehet számítani. A veszteség végösszegét nem lehet megjósolni, amíg tart a bank végelszámolása, egyelőre azt suttogják, hogy a végelszámolás felszámolásba fordul, mert ki fog derülni, hogy a bank vagyona nem fedezi a kötelezettségeit. Erre az eshetőségre még az NGM is számít, derült ki a minisztérium kérdéseinkre adott válaszából. A végelszámolásból mindenki megkapná a pénzét, aki pénzt adott a banknak, de most kiderülhet, hogy a bank mérlegében komoly, többmilliárdos hiány van, ezért kezdődhet a felszámolás, amelyben viszont az érintettek egy része már csak veszteséggel zárhatja le a történetet.

Mennyi lehet a cech?

A veszteség végösszegét azért nem lehet megjósolni, mert nem tudhatjuk előre, milyen áron tud majd megszabadulni a felszámolóbiztos a bank vagyonától, és mekkora hiány marad a végére. Ezen múlik, hogy a törvény szerinti rangsorba rendezett hitelezők közül ki kapja meg a pénzét vagy annak egy részét. Felszámolásokban járatos szakértők szerint az kizárható, hogy a bank vagyonát a könyveiben szereplő értéken adják el. Egy felszámolás során ugyanis magától értetődő, hogy a vagyonelemekre pályázók jól akarnak járni, különben nem pályáznának felszámolásban meghirdetett eszközökre.

Ha rosszul alakul a történet, akár a tízmilliárd forintot is meghaladhatja a kár. A történetben az adófizetők járhatnak a legrosszabbul, 3 vagy legrosszabb esetben 9 milliárdot is bukhatnak. Az állam pechje ugyanis, hogy a bank tulajdonosaként a hitelezők sorának végén áll, így esélyes, hogy az NGM-nek a felszámolásból már nem marad meg az a 3 milliárd forint, amit 2013-ban betett a bankba.

Orbán Viktor tavaly decemberben, egy Matolcsy Györggyel közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be a Széchenyi Bank nagybetéteseinek kártalanítását.
©

Emellett az a pénz is elveszhet, amit Orbán Viktor nehezen megindokolható ígérete szerint az állam 49 százalékos tulajdonrészének arányában a nagybetéteseknek kifizetnek arra a részre, amire nem vonatkozik a betétvédelmi garancia. Az OBA decemberi közlése szerint a ki nem fizethető összeg összesen 7,4 milliárd forint volt, így a kártalanítás végösszegének elvileg 3,7 milliárd forint körül kellene alakulnia (ennyi a betétesek bennragadt pénzének 49 százaléka). Viszont a kormány a kárenyhítéshez 6 milliárd forintot különített el a 2014-es költségvetésben, ezért még az sem zárható ki, hogy a maradékot is kifizetik valakinek. A Napi.hu értesülése szerint a kárenyhítési alap jelentős részét a bank négy milliárdos betétesének adhatják. A kormány most azzal próbálja csökkenteni a kárt, hogy csak abban az esetben fizeti ki a nagybetéteseknek a bennragadt pénzük 49 százalékát, ha cserébe erről a 49 százaléknak megfelelő követelésről lemondanak az állam javára. Így, ha a bank vagyonának értékesítése után marad pénz, a kormánynak is visszacsoroghat valamennyi a kárenyhítésből.

A másik nagy vesztes az OBA lehet, amely a betétesek kártalanítására 14,5 milliárd forintot fizetett ki. Legalábbis eddigi története alapján. A tavalyi hat kártalanításról még nincsenek adatok, viszont a 2010 és 2012 között végrehajtott takarékszövetkezeti kártalanításokból az látható, hogy a betétbiztosítási alap a betéteseknek kifizetett összegnek jellemzően csak 10-20 százalékát kapta vissza (a 2010-ben bezárt Általános Közlekedési Hitelszövetkezetből 15 százalékot, a 2011-ben bedőlt Jógazda Takarékpénztárból 18 százalékot, a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezetből 10 százalékot). Ha a Széchenyi Banknál is hasonlóan alakul a történet, az OBA örülhet, ha csak 10 milliárdot veszít az ügyön.

Az OBA veszteségét döntő részben a bankok és ügyfeleik fizetik, ugyanis a betétbiztosítási alap a bankok által befizetett díjakból fizeti ki a betétesek kártalanítását. A Széchenyi Bank-kalandnak külön örülhetnek az OTP Bank ügyfelei, ugyanis a bank az OBA legnagyobb befizetője, de a többi nagy kereskedelmi bankra is tekintélyes rész hárul.

Veszíthet a jegybank is

Még az sem dőlt el, hogy a Magyar Nemzeti Banknak lesz-e kára a Széchenyi Bank bukásából. Erre is van esély, ugyanis a bank tavaly jelentős összeget kapott a jegybank növekedési hiteléből, 2013-as beszámolója alapján mintegy 12 milliárd forintot. A Széchenyi Bank döntő részben éppen a jegybank nullaszázalékos kamatozású növekedési hitelével több mint a duplájára növelte a hitelállományát, ami egy bank esetében rendkívüli, szakmai vélemények szerint túlságosan is gyors, kockázatos bővülés.

Azt nem tudjuk, hogy ezekkel a hitelekkel történtek-e visszaélések a banknál, minden, általa folyósított, de a jegybanki forrásból származó hitel mögé kellően nagy és értékesíthető fedezetet követelt-e meg a Széchenyi Bank. Kérdésünkre, hogy ebből a hitelállományból mekkora lehet a jegybank vesztesége, az MNB óvatosan válaszolt: azt írta, várhatóan eladják a hitelek mögé fedezetként nyújtott vállalkozásokkal szembeni követelésportfóliót, de „az értékesítési ár ismeretének hiányában egyelőre nem állapítható meg, hogy összességében keletkezik-e veszteség”. Az MNB szerint ugyanakkor az a tény, hogy a bank jelenleg végelszámolás (és nem felszámolás) alatt áll, arra enged következtetni, hogy vagyona fedezi az összes kötelezettségét. Az MNB válaszából kiderült az is, hogy a portfólió értékesítését az MNB azzal ösztönözné, hogy újabb nullaszázalékos kamatozású forrást biztosít az azt megvásárló hitelintézetnek.

Ha felszámolásba fordul a történet, az elég valószínű, hogy a jegybank jár a legjobban a többi szereplőhöz képest, ugyanis komoly biztosítékokkal adták a növekedési hitelt a bankoknak. Azon felül, hogy a növekedési hitelek mögött jellemzően a meghitelezett vállalkozások jelzálogfedezete van, a bankoknak a jegybanktól kapott hitelállomány 50 százalékáig értékpapír-fedezetet is kellett nyújtaniuk az MNB-nek. A Széchenyi Bank tavalyi beszámolója alapján a bank közel 6 milliárd forint értékű magyar államkötvényt nyújtott fedezetként a jegybanknak. Az MNB nagyjából felét már visszakapta a hitelállománynak, ugyanis kérdésünkre azt írta, ezeket az állampapírokat már eladta.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elefánttal üzent Schobert Norbertnek a Fővárosi Állatkert

Elefánttal üzent Schobert Norbertnek a Fővárosi Állatkert

Bemutatták az új orosz kormányt

Bemutatták az új orosz kormányt

Az ügyvédi kamara közleményben utasítja vissza Orbánék vádjait

Az ügyvédi kamara közleményben utasítja vissza Orbánék vádjait

Demeter Szilárd miatt nem veszi át a Térey-ösztöndíjat Bartók Imre

Demeter Szilárd miatt nem veszi át a Térey-ösztöndíjat Bartók Imre

Elon Musk bemondta: a SpaceX legkésőbb júniusban embert küld a világűrbe

Elon Musk bemondta: a SpaceX legkésőbb júniusban embert küld a világűrbe

Már hatan haltak bele a koronavírusba Kínában

Már hatan haltak bele a koronavírusba Kínában