Gyenis Ágnes
Gyenis Ágnes
Tetszett a cikk?

Kényszer alatt hoztam döntéseket – állította ma a Veszprémi Törvényszéken Lakatos Antal, a Kinizsi Bank nagytulajdonos-exvezetője egy, a pénzintézet kényszerintegrációját sérelmező, kisrészvényesek által indított perben. Abszurd helyzet a bírósági tárgyaláson.

Sajátságos jogi helyzet alakult ki abban a perben, amelyet Pintér Sándor és kisrészvényes-társai indítottak saját pénzintézetük, a Kinizsi Bank ellen. A kistulajdonosok törvénytelennek tartják ugyanis, hogy 2013. július 29-én a bank közgyűlési határozatokkal teljesítette a takarékszövetkezeteket kényszerintegrációba tömörítő, frissen kihirdetett törvény előírásait, például lemondtak addigi, különleges Takarékbank-beli jogosítványaikról.

A perben csütörtök délelőtt hallgatták meg tanúként Lakatos Antalt, a bank akkori elnök-vezérigazgatóját, akinek a szavazatán – lévén a legnagyobb, döntő befolyással bíró részvényes – a kifogásolt határozatok elfogadása múlt. Hogy a bank pernyertességét segítse, az eljárásba beavatkozott az állam által létrehozott és irányított Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ). Az azóta lemondott bankelnök tanúskodásával azonban roppant furcsa jogi játszma vette kezdetét, mivel Lakatos teljes mértékben az elvileg vele ellenérdekű, felperes kisrészvényesek ügyvédjével „összedolgozva” tett vallomást.

Megfélemlítésre hivatkozik

„Tízezer ügyfél és a bank részvényeseinek a védelmében, az azonnali csődhelyzet elhárítására szavaztam meg a határozatokat, miután az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megfélemlített. Azzal fenyegetett, hogy ha ellenkezünk, nyolc napon belül visszavonja banki engedélyünket. Ez pedig egy pénzintézet számára a biztos csőd” – jelentette ki. Hozzátette, a bíróságtól valójában annak kimondását várná, hogy a Kinizsi Bank akkor még nem tartozott az integrációs törvény hatálya alá, ezért a vitatott közgyűlést nekik össze sem kellett volna hívniuk. A jogszabály ugyanis elsősorban az esetenként valóban tőkehiányos, fizetésképtelenséggel fenyegetett takarékszövetkezetek – a törvény indoklása szerint – biztonságos működésének a megteremtését célozta. A takarékszövetkezetből 2007-ben bankká lett Kinizsi azonban távolról sem ilyen: az integrációs törvény megszületésekor 33 milliárdos mérlegfőösszege és 3,5 milliárdos saját tőkéje volt, a háromtucatnyi magyarországi bank jövedelmezőségi sorrendjében pedig a 8-9. helyen állt.

Mielőtt a közgyűlést összehívták volna, Lakatos levélben kért állásfoglalást az akkori PSZÁF-tól és az igazságügyi tárcától arról, vajon vonatkozik-e rájuk a kényszerintegrációt előíró törvény, vagy sem. Választ a felügyelettől kapott, amely szerint csak akkor működhetnek tovább, ha a törvényt betartják, s annak megfelelően alakítják át alap- és üzletszabályukat, irányításukat, stratégiájukat. Lakatos szerint azonban az állami szervezetek sem lehettek biztosak a dolgukban, mivel 2013 novemberében módosították a törvényt, amelybe pontosan beleírták, hogy igen, a korábbi takarékszövetkezeti integrációkban bennmaradó, bankká alakult pénzintézetekre egyértelműen vonatkoznak a paragrafusok. Kivételt csak azokkal a takarékszövetkezetekkel tettek, amelyek már beadták a felügyeletre átalakulási kérelmüket – így bújhatott ki a kényszerközösségből az Orbán Viktor kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló Garancsi István Duna Takarékja, vagy a Budacash brókercég köré csoportosuló takarékszövetkezetek.

Lakatos hangsúlyozta a bíróságon, hogy az integrációs kényszerbe csak úgymond „jogfenntartással” egyezett bele, s ezt le is írták a közgyűlési jegyzőkönyvben. Vagyis, ha bebizonyosodik, hogy tényleg nem tartoznak a törvény hatálya alá, akkor a kényszerszavazatok sem érvényesek.

Abszurd helyzet a bírósági tárgyaláson

Erre azonban kevés az esély. A Veszprémi Törvényszék ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordult az integrációs jogszabály alkotmányossági vizsgálata végett, de a testület azt állapította meg, hogy az nem sérti az alaptörvényt. Talált benne ugyan az alapvető jogokat (tulajdonjog, vállalkozási szabadság) korlátozó passzusokat, de azokat a köz érdekében, vagyis a magyar pénzügyi rendszer biztonságosabbá tételéért és a betétesek védelméért arányosnak és elfogadhatónak ítélte. A kisrészvényesek sérelmeit egyébként a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is vizsgálja.

A helyzet paradoxona, hogy Lakatos Antal tanúvallomását épp a bank – vele elvileg azonos oldalon álló jogi képviselője – ásta alá. Ő ugyanis leszögezte, hogy a kisrészvényesek által indított perben csak azt lehet eldönteni, hogy törvénytelenül születtek-e meg az általuk sérelmezett közgyűlési határozatok, vagy sem. Ezt a pert nem lehet kiterjeszteni annak vizsgálatára, hogy a Kinizsi Bank az integrációs törvény hatálya alá tartozott-e, vagy sem. Meglehet, attól, hogy Lakatos nem a lelkiismerete és üzletpolitikai meggyőződése szerint, hanem kényszerből szavazott, az elfogadott határozatok nem törvénytelenek.

A bíróság március 4-én hoz döntést.

Hasonló, a kisrészvényesek által a közgyűlési határozatok ellen indított perek a Mohács és Vidéke, illetve a Bóly-és Vidéke Takarékszövetkezet esetében is folynak: első fokon vesztettek a felperes kistulajdonosok, ám jogerős döntés még sehol sincs.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!