A felkérés az Egyesület Államoktól érkezett, és arra vonatkozik, hogy száz magyar katona biztosítási feladatokat lásson el az észak-iraki, Erbil mellett lévő szövetséges kiképzőpontnál, és ötven Magyarországon legyen tartalékban – idézte fel Szijjártó Péter. A miniszter szerint a kinti magyar katonáknak feladata lenne az is, hogy biztosítsák a "kiképzők mozgását".

Szijjártó Péter azt mondta, a honvéd vezérkar nyilatkozata szerint Magyar Honvédség készen áll, és képes a feladat végrehajtására.

Szerinte az első évben húszmilliárd forintba kerülne a magyar szerepvállalás. Hozzátette, azért ilyen magas ez az összeg, mert felszereléseket kell vásárolni, bár az Egyesült Államokkal már tárgyalnak felszerelések biztosításáról, ezeknek a becsült értéke hétmilliárd forint lehet, így tízmilliárd körül lenne a felszerelések nélküli költség.

A kormány álláspontja szerint a terrorszervezet az egész nyugati közösség ellen indított támadást. Magyarország ennek az értékközösség tagja, és ebből kötelezettségek is következnek. A konfliktusnak már a részesei vagyunk, kötelességünk részt venni ennek a brutális támadásnak a visszaverésében – mondta.

Szijjártó Péter a testület tagjait tájékoztatta arról, hogy az Iszlám Állam ellen nem ENSZ- és nem is NATO-felhatalmazás alapján jár el a nemzetközi koalíció. A jogalapot két 2014-es ENSZ BT-határozat jelenheti, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemről szólnak. Ha Magyarország is úgy dönt, hogy katonai kontingenssel csatlakozik az iszlám állam elleni koalíció erőfeszítéshez, akkor egy kétoldalú megállapodást kell kötni Irakkal.

Közölte, a parlamentnek benyújtandó előterjesztésben az iraki tartózkodást 2017. december 31-ig fogják javasolni. Szijjártó Péter elmondta, a honvéd vezérkar képviselői a március 30-i héten terepszemlére utaznának, utána április közepén, végén megszülethet a parlamenti döntést, és május végére elkezdhetnek megérkezni Irakba a magyar katonák.

A katonák biztonságáról azt mondta, hogy Irak bármely más területéhez képest a legbiztonságosabb, ahova a magyar katonák mennek. Szijjártó Péter a bizottsági ülés után újságírók előtt közölte, bizakodó, reméli, meglesz a magyar katonai részvételhez szükséges kétharmados többség.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy minden jel szerint meglesz az április közepére tervezett parlamenti döntéshez a minősített többség, miután a Fidesz-KDNP mellett az Együtt támogatólag lép fel az ügyben, a Magyar Liberális Párt szintén ezen az állásponton van, és hasonlóképpen nyilvánult meg a DK színeiben Oláh Lajos.

Tájékoztatása szerint ha meglesz az országgyűlési felhatalmazás, május közepén várható a száztagú magyar kontingens kiutazása.

Az MSZP-s Mesterházy Attila azt mondta, a szocialista frakció várhatóan pénteken dönt arról, támogatja-e a missziót, mert "egy ilyen fajsúlyú kérdésben nem lehet kapkodva dönteni". Hozzátette ugyanakkor, hogy politikai aggályuk van, mert szerintük "az egész misszió nem szól másról, mint hogy Orbán Viktor a jófiút játssza most ebben a kérdésben Amerika felé".

Az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő megerősítette, megfontolja a támogatást, ha a magyar kormány végiggondolja a misszió hosszú távú hatásait, és ha biztosítani tudja, hogy a magyar katonák a lehető legnagyobb védelemben részesüljenek.

Szabó Tímea, a PM színeiben politizáló független képviselő nyomatékosította, pártja nem támogatja a katonai részvételt a Közel-Keleten, ehelyett a humanitárius segélyezést helyeslik. Szél Bernadett (LMP) az ülésen arról beszélt, hogy nem nyugtatták meg a miniszter által elmondottak, szerinte nagyon komoly kihívásról van szó. Közölte, pártja álláspontja szerint mindent meg kellene tenni a terrorista szervezet utánpótlási vonalainak a felszámolására.

Gyöngyösi Márton (Jobbik), a külügyi bizottság alelnöke azt mondta, hogy szerintük egy olyan misszióról van szó, amellyel szemben a magyar nemzeti érdek kétséges. Megjegyezte azt is, hogy a jogi alap sem áll szilárd lábakon. A Jobbik határozottan elutasítja, hogy katonailag szerepet vállaljon Magyarország az iszlám elleni háborúban – jelentette ki.

Hoffman Rózsa (KDNP) az ülésen azt mondta, hogy támogatják a misszióban való részvételt.