Bezárul a kiskapu a Wise, Revolut előtt is – drágul a vállalkozói bankolás?
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Válaszoltak a minisztériumok, hogy voltak-e befektetéseik a Quaestornál, miután MSZP-s képviselők mindegyikhez írásbeli kérdésben fordultak. Ilyen kérdéseket mi is küldtünk nekik hetekkel ezelőtt, de ránk sem hederítettek.
Lázár János a Miniszterelnökség nevében válaszolva úgy megcsavarta a választ, hogy már a második mondatba sikerült beleírni Gyurcsány Ferencet és a Bajnai-kormányt. Lázár válasza annyira szívhez szóló, hogy idemásoljuk úgy, ahogy azt leírta:
A Miniszterelnökség esetében nem lehet arról beszélni, hogy befektetése lett volna a Quaestor csoportnál. Ugyanakkor anyagi kár érte: 2005-ben a Gyurcsány Ferenc által kinevezett Erős János vezetése idején adott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 17 milliárd forintos hitelt a Quaestornak, lényegében megfelelő fedezet vagy garancia nélkül, amiért ráadásul 2009-ben a Bajnai-kormány kezességet is vállalt. A Miniszterelnökség ezt örökölte meg, tartunk tőle, hogy a beruházás, ami ennek a forrásnak a segítségével megvalósult nem jelent majd megfelelő fedezetet. Tájékoztatom továbbá Önöket, hogy a KEHI hűtlen kezelés gyanújával rendőrségi feljelentést tett az ügyben.
Pintér Sándor, amellett, hogy azt állította, a Belügyminisztériumnak, háttérintézményeinek és az alá tartozó cégeknek nem voltak befektetései a Quaestor-csoportnál, fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a cég megalakulása óta sem ő, sem közeli hozzátartozója nem áll kapcsolatban a Quaestorral.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az Igazságügyi Minisztériumnak, a Honvédelmi Minisztériumnak, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a Földművelésügyi Minisztériumnak és szervezeteiknek szintén nem voltak befektetései a bedőlt brókercégeknél. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem válaszolt még.
Szijjártó Péter belezavarodott
Szijjártó Péter a kérdésre, hogy a külügyminisztériumnak voltak-e befektetései a Quaestornál, lényegében azt válaszolta, hogy voltak értékpapírjai a Quaestornál, de azok nem befektetések, hanem az Eximbank, a MEHIB és a Magyar Nemzeti Kereskedőház tulajdonosi jogait megtestesítő forgalomképtelen részvények voltak, amelyeket a cégnél tartottak, egy számlán, aminek csak az volt a funkciója, hogy nyilvántartsák ezeket az értékpapírokat. Kérdés, akkor miért voltak egyáltalán a Quaestornál vagy miért éppen ott, de erre nem tér ki a válasz.
Szijjártó Péter egészen a botrány kipattanásáig kiváló kapcsolatban volt Tarsoly Csaba előzetesbe került Quaestor-vezérrel (jobbról az első).
MTI / Moszkvai magyar nagykövetség
Ott a külügyminiszter kicsit belezavarodott a magyarázkodásba, amikor egy másik írásbeli kérdésre, hogy tudott-e a Quaestornál elhelyezett milliárdos nagyságrendű befektetésről, azt válaszolta, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem szól bele a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. pénzkezeléssel kapcsolatos napi döntéseibe, ez az MNKH vezetőségének hatásköre.
Ez egyáltalán nincs összehangban az eddigiekkel, a külügy és a kormány pont azt sulykolja hetek óta, hogy a cég azért vett ki 3,8 milliárd forintot a Quaestorból órákkal a bedőlése előtt, mert Orbán Viktor arra utasította a minisztereket, hogy vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. Szijjártó Péter egy másik válaszában ellentmondásba is keveredik, ugyanis a kérdésre, adott-e utasítást a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetőjének, azt írja, „a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a tárca intézményei a miniszterelnök utasításának megfelelően jártak el”. Magyarán igen (hiszen ő kapta kormánytagként először az utasítást).
Szijjártó kapott még néhány kérdést, például aziránt érdeklődtek az MSZP-s képviselők, hogy mi volt a külügyes cég felügyelőbizottságának véleménye arról, hogy milliárdokat fektetnek be a Quaestornál. Erre sem sikerült egyenes választ adni, Szijjártó úgy fogalmaz, „a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. önálló gazdálkodó szervezet, a pénzkezeléssel és annak felügyeletével kapcsolatos döntéseket az MNKH vezetősége hozza meg”.
Azt a kérdést megválaszolta a külügyminiszer, hogy honnan származott a 3,8 milliárd, és azt írta, ez a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. törzstőkéjének a része. Arra is elég egyértelműen válaszolt, hogy hogy lett a Quaestornál tartott 3,8 milliárd forint állampapírból készpénz (mert mire visszakerült az lett belőle): a cég ezzel hűtlen kezelést követett el, a Magyar Nemzeti Kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat, ezért feljelentést tett.
