Az MSZP véleménye szerint a gazdasági növekedés adta lehetőségekből elsősorban az alacsony keresetű családokat valamint a kis- és közepes vállalkozásokat kellene támogatni – mondta el Burány Sándor, a költségvetési bizottság szocialista elnöke a jövő évi költségvetési javaslatról.

Burány azt mondta, változatlanul aggódnak a kis- és közepes vállalkozások, valamint az alacsony keresetű munkavállalók miatt, áprilisban ugyanis több mint 4600 cég szűnt meg Magyarországon, miközben tavaly és tavalyelőtt minden hónapban több cég szűnt meg, mint amennyit alapítottak. Rossz helyzetben vannak a munkavállalók is, mert amíg a szocialista kormányok alatt a "minimálbér nem viselt egyáltalán személyi jövedelemadót", addig az Orbán-kormány alatt 16 százalékot kell adózni utánuk – folytatta Burány Sándor.

Burány Sándor azt mondta, a költségvetés továbbra is azt a gazdaságpolitikát tükrözi, amely ezt a helyzetet eredményezte. A gazdasági növekedésből elsősorban nem a kisvállalkozóknak és az alacsony keresetűeknek, hanem a magas jövedelműeknek, a multinacionális cégeknek és a "Fidesz közeli" barátoknak ad vissza a kormány.

Az MSZP ezért módosító javaslatot nyújt be a költségvetéshez, hogy elsősorban az alacsony keresetű embereken, illetve a kis- és közepes vállalkozásokon segítsenek. A párt továbbra is szorgalmazza, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék öt százalékra. Emellett valószínűleg benyújtanak egy olyan indítványt, amelyik egy egyszámjegyű szja-kulcsot vezetne be az alacsony keresetűek számára.

Együtt: A költségvetés felzabálja a jövőt

Az Együtt szerint a jövő évi költségvetés "felzabálja az ország jövőjét", az oligarchakormányzást, valamint a hatalmas állami bürokráciát szolgálja. "Egy polgári ország vezetője éljen úgy, mint egy polgár, és ne úgy, mint egy király" – jelentette ki Szelényi Zsuzsanna, a párt független országgyűlési képviselője szerdán, a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatóján, ahol bírálta a többi közt a miniszterelnök várba költözését, a futball jelentős forrásait, valamint azt, hogy a kabinet sok milliárd forintot költ a paksi beruházásra.

Drámainak ítélte, hogy újabb 40 milliárd forint jut a közfoglalkoztatásra, ezek helyett szerinte az oktatásra, az egészségügyre és valódi munkahelyek teremtésére kellene nagyobb forrást biztosítani.

PM: Ez egy kegyetlen büdzsé

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a 2016-os költségvetési javaslat a bankoknak és a legjobban kereső egymillió embernek kedvez, rajtuk kívül viszont gyakorlatilag senki mást nem segít. Tordai Bence, az ellenzéki párt szóvivője a Parlament épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a javasolt büdzsé kegyetlen, mert az erőseket segíti, míg a többieket magukra hagyja.

A PM ismét felhívta a figyelmet az alapjövedelemről szóló elképzelésére, ami – mondta Tordai Bence – öt emberből négy számára előrelépést jelent majd. A párt társelnöke, a független képviselő Szabó Tímea módosító csomagként be fogja nyújtani az elképzelést – jelezte.

DK: Ez a reménytelenség költségvetése

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a leszakadás, a reménytelenség és a pangás költségvetését nyújtotta be. Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője szerdán Budapesten azt mondta, az Orbán-rezsim emberei semmit nem értenek az elmúlt öt év magyarországi történéseiből. Hozzátette: 4 millió szegény él és további 2 millió retteg az elszegényedéstől Magyarországon.

A 2016-os költségvetési javaslat szerint Magyarországon az emberek továbbra is a legdrágább áfát fogják  fizetni, nem nő az oktatás, az egészségügy költségvetése és semmiféle rászorultsági elv nem érvényesül jövőre – részletezte.

Gréczy Zsolt szerint a cégeket túladóztatják, a bankokat az állam ellenségnek tekinti. Kérdésre válaszolva elmondta, meg kellene szüntetni a bank- és a reklámadót, olyan helyzetbe kell hozni a közműszolgáltatókat, hogy meg tudjanak élni a piacon. Olyan adórendszer kell, amely visszavezeti az embereket a munkába – tette hozzá. A szóvivő kijelentette: a DK elutasítja a büdzsét, és szerinte 2016-ban előrehozott választásra van szükség.

LMP: A kormány kitart a rossz döntései mellett

Az LMP véleménye szerint a kormány semmit nem tanult a korábbi hibáiból és kitart a rossz döntései mellett – reagált a szerdán benyújtott jövő évi költségvetési javaslatra Schmuck Erzsébet újságírók előtt.

Az ellenzéki párt képviselője példaként említette, hogy az egykulcsos szja bevezetése 2010-ben körülbelül 500 milliárd forintot hagyott a jobban kereső embereknél, míg a szegényebbek "nyakába közel 130 milliárd forintos terhet tett". A kabinet most tovább akarja csökkenteni az szja-t, amiről azt mondják, hogy ezáltal 120 milliárd forint marad az embereknél – folytatta, hozzátéve, az egyszázalékos csökkentés egy államtitkár esetében körülbelül tízezer forintot, egy minimálbért keresőnél viszont csak ezer forintot jelent havonta.

Az LMP szerint nem csak a sertés tőkehús, hanem az összes alapvető élelmiszer áfáját öt százalékra kellene mérsékelni. Ha a kormány visszatért volna a többsávos személyi jövedelemadóhoz, akkor abból meg lehetett volna teremteni ennek a forrását – mondta Schmuck Erzsébet. A politikus szerint a kabinet arra a bejelentésére sem lehet büszke, hogy 2016-ban nem fog csökkenni a különböző ágazatok támogatása, mivel az elmúlt években a szociális ágazatból, az egészségügyből és az oktatásból több száz milliárd forintot vontak ki. Befejezésül hangsúlyozta, hogy frakciójuk olyan törvénycsomagot nyújtott be, amelyik segítene a dolgozói szegénységen.

Jobbik: Túladóztatott gazdaság, megszorítások

A Jobbik szerint a korábbi évek megszorításai után alapjaiban változatlan büdzséjavaslatot nyújtott be a nemzetgazdasági miniszter. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerdán a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy ítélte meg: a gazdaság elképesztően túladóztatott, az emberek indokolatlan terheknek vannak kitéve.

Ide sorolta az Európai Unióban rekordnak számító 27 százalékos áfát, de kifogásolta azt is, hogy az Orbán-kormány 2010 óta negyven féle adótípust vezetett be vagy növelt meg, amelyekből a Jobbik 8-10-et kivezetne. A Jobbik három lényeges ponton változtatna a büdzsén: a legnehezebben élők helyzetének javítása érdekében 5 százalékra mérsékelné az alapvető élelmiszerek, valamint a gyermeknevelési cikkek áfáját, amelynek a párt szerint jelentősebb hatása lenne, mint a személyi jövedelemadó minimális csökkentésének.

A Jobbik emellett egy termelést támogató adórendszert vezetne be, amellyel a turizmusban, az iparban és a mezőgazdaságban működő  kis- és közepes vállalkozásokat segítené – folytatta. Megoldanák a devizahiteles krízist is – mondta Z. Kárpát Dániel, aki szerint a kormány erre képtelen.

Szakszervezetek: Ez megint nem a jólét költségvetése

Nem a jólét és a bérnövekedés költségvetését nyújtották be a parlamentnek, a dolgozói szegénység felszámolására a kormányzat nem nagyon tett intézkedést – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szerdán. Kordás azt mondta, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése azt jelenti, hogy a tehetőseknél lényegesen több marad, mint az alacsony keresetűeknél.

"Lassan a közmunkások országa leszünk" – fogalmazott a szakszervezeti vezető, mivel tovább nő a közmunkára fordított összeg, jövőre eléri a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összköltségvetésének 70 százalékát, 340 milliárd forintot. A program 30-40 milliárd forinttal indult.

A MaSzSz még a költségvetési törvény június 23-ig tervezett elfogadása előtt el akarja kezdeni a tárgyalást a kormánnyal a jövő évi bérekről és az adókról. A MaSzSz bérfelzárkóztatási programot javasol, amely a dolgozói szegénység felszámolását célozza. A "4-szer 9" elnevezésű program szerint 2018-ig három éven keresztül 9 százalékos minimálbér-emelést kellene elérni, valamint 9 százalékos szja bevezetését szorgalmazzák az alacsony keresetűek esetében.

Az elmúlt öt év minimálbér-növekedésének egyértelmű nyertese a magyar állam – mondta. 2010 óta a bruttó minimálbér 31 500 forinttal nőtt, azonban ebből a dolgozó csak 8500 forintot kapott kézhez, a többit az állam tette zsebre – fejtette ki. Stratégiai cél a bértárgyalásoknál, hogy a minimálbér nettója érje el az egyfős, egykeresős létminimum értékét – szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve: jelenleg mintegy 20 ezer forint különbség van a kettő között, a nettó minimálbér 68 ezer forint, a létminimum 2013-ban 88 ezer forint volt.