A Magyar-Szerb Üzleti Fórumon mondott beszédet Orbán Viktor. A magyar kormányfő szerint Szerbia és Magyarország jószomszédi kapcsolata fennmarad. Ám két ország kapcsolata nem csak rajtuk múlik, hanem a környezetükön is. Elmondta: támogatjuk Szerbia EU-csatlakozását, a migrációs kérdéssel kapcsolatban viszont vannak kérdések, de nem olyanok, ami a két országot eltávolíthatná.

A kormányfő azt mondta, ha ő szerb üzletember lenne, három kérdés foglalkoztatná: fenn tudják-e tartani a saját országuk stabilitását, és a jó szomszédi viszonyt a felek, illetve, hogy van-e növekedési potenciál a két gazdaságban.

Kijelentette: a szerb-magyar gazdasági együttműködés stabilitási feltétele szerb oldalról adva van. Magyarországról szólva azt mondta, nálunk ez a "normális logikával éppen ellentétes": akkor van baj, ha az ellenzék csendben marad, és mivel most nagy a hangzavar az ellenzék oldaláról, így úgy értékeli, hogy ez azt jelenti, hogy nincs baj a stabilitással.

MTI / Koszticsák Szilárd

Orbán emlékeztetett, hogy 2018-ban lesznek a következő parlamenti választások, addig pedig "jó reménységünk lehet", hogy a politikai stabilitás fennmarad. A gazdasági stabilitásról szólva azt mondta: most először Magyaroroszág történetében a 2016-os költségvetés 2015. július elsejével el van fogadva, így pontosan lehet tervezni a magyar gazdasággal.

A jó szomszédi kapcsolatrendszerről szólva úgy fogalmazott: a politikát is csak emberek csinálják, nem intézmények, a személyes kapcsolatok stabilitása a fontos.

Azt mondta: keresik a válaszokat arra, hogy hogy lehetne a magyar gazdaság jelenlegi 3 százalék körüli potenciálját 5 százalék fölé növelni, ez pedig függ a politikai és vezetői akarattól, de biztos benne, hogy a válaszokat megtalálják.

A szerb gazdaság potenciálja a szerb kormányfő szerint hatalmas, legalább is ezt mondta Orbánnak, amikor ő rákérdezett erre. Arra kérte a szerb felet, hogy jelezzék, melyik területeken igénylik a magyar jelenlétet, ugyanis "Magyarországnak nincsenek imperialista hagyományai", és sosem volt célunk, hogy "olyat szerezzünk meg, ami nem a mienk", vagy hogy úgy szerezzünk gazdasági érdekeket, hogy közben a helyiek ezt nem szeretnék.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az NGM szerdán azt közölte, hogy a magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozó keretében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár kétoldalú megbeszélést folytatott Zseljko Sertics gazdasági miniszterrel és Dusan Vujovics pénzügyminiszterrel.

A találkozón a szerb fél kifejtette: a Szerb Privatizációs Ügynökség jelenleg 51 szerb cég privatizációját készíti elő, melyre szívesen fogad minden magyar érdeklődőt, hiszen céljuk, hogy a beruházók lehetőség szerint a szomszédos országokból érkezzenek.

A szerb miniszterek elmondták, hogy új csődtörvényt fogadtak el, amelynek alkalmazásával megkezdik a csődbejutott cégek magánosítását.

A magyar fél képviselői hangsúlyozták, hogy gazdasági együttműködésünk lehetséges kitörési pontjai a magyar export további növelése, a kis-, és középvállalkozások határon átnyúló kapcsolatainak erősítése mellett a folyamatban lévő szerb privatizációban való magyar részvétel.

A megbeszélésen szót ejtettek Szerbia Európai Uniós csatlakozási folyamatáról is, amelyben Magyarország konkrét szakmai támogatást nyújt. A szerb fél kiemelte: az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat során sok tekintetben igyekeznek követni Magyarország példáját.

Szerbia a nyugat-balkáni régióban meghatározó gazdasági partnerünk. A magyar-szerb áruforgalom folyamatos növekedést mutat, jellemzője a jelentős magyar többlet. A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 1.735 M eurót tett ki, ami 4,5%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A Szerbiába irányuló magyar export 1.302 M euró volt, vagyis több mint 9%-kal növekedett - közölte a magyar gazdasági tárca.