Moszkva először 2002-ben jelezte, hogy igényt tart az Északi-sark jelentős víz alatti területeire, azonban az ENSZ akkor elutasította kérelmét, mert hiányosnak vélte Oroszország indoklását. 

A külügyminisztérium szerint a most benyújtott dokumentumban új érvelések vannak. Az orosz igényt az Északi-sarkon éveken át végzett kutatások során összegyűjtött tudományos adatok támasztják alá - írták. 

Oroszországon kívül az Egyesült Államok, Kanada, Dánia és Norvégia tart igényt az Északi-sark tenger alatti területeire, amelyek a feltételezések szerint a világ még fel nem fedezett olaj- és földgáztartalékainak egynegyedét rejtik. A területekért folytatott versengés az utóbbi időben csak fokozódott, lévén, hogy a sarki jégtáblák olvadása miatt egyre több lehetőség nyílik a lelőhelyek feltárására.

Moszkva 2007-ben már jelképesen magáénak nyilvánította a vitatott hovatartozású tengerfeneket azzal, hogy egy kis tengeralattjáróról egy orosz zászlót tartalmazó dobozt engedett le a kontinentális talapzatra. 

Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta a Kreml az Északi-sarkvidéken állomásozó orosz fegyveres erők fejlesztését, illetve hadrafoghatóságuk ellenőrzését is elrendelte. Egyebek közt a szovjet időkből fennmaradt, az Új-szibériai-szigetek lévő katonai támaszpont és más sarki előőrsök felújítására adott utasítást.

Orosz tisztviselők szerint a létesítmények kulcsfontosságú szerepet játszanak az Európát és a Csendes-óceánt összekötő hajózási útvonalak védelmében. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára a hadrafoghatóság váratlan ellenőrzése keretében teljes készültségbe helyezték az orosz északi flottát márciusban.

A rendkívüli ellenőrzés során az Északi-sarkvidéken, az Oroszországhoz tartozó Novaja Zemlja szigetcsoportnál és a Ferenc József-földnél hajtottak végre manővereket, amelyekben 38 ezer katona, több mint 50 hajó és tengeralattjáró, és 110 repülőgép vett részt.