Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Greenpeace néhány hónapja a Paks ügyében bő egy évtizede a legagilisabb civil-szakmai szervettől, az Energiahivataltól igazolt nagyágyút. Perger András, aki májusban a hvg.hu-nak részletesen elmondta, hogy miért porhintés az a kormány részéről, hogy Paks II. ügye sínen van, elkészült az első tanulmányával. Mivel a Greenpeace a környezeti hatástanulmány kiadhatóságáról szóló, már folyamatban lévő eljrárásban ügyfélként megkapta az állami projektcég erről szóló beadványát, első kézből véleményezte is azt.
Perger megállapításaival nehéz lesz bárkinek is vitakozni, márpedig a zöld szervezet szakembere szerint már most van egy sor olyan probléma, ami miatt az új magyarországi atomerőmű építésére írt környezeti hatástanulmányt sem lehet érdemben értékelni. Perger nyilvánossá tett tanulmánya arra jutott, hogy az új paksi blokkokról készült projektcégi tanulmány számos hiányossága miatt nem alkalmas arra, hogy az alapján elbírálható legyen az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2014 decemberében benyújtott engedélykérelme.
Stiller Ákos
A Baranya Megyei Kormányhivatalnak, mint illetékes szervnek benyújtott „Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen – Környezeti hatástanulmány” című engedélykérelmi dokumentummla kapcsolatban Perger azt írja, hogy a "dokumentum számos lényeges kérdést homályosan fejt ki, helyenként nem ad egyértelmű választ, más esetekben pedig teljes egészében eltekint a kérdés tárgyalásától." A Greenpenace szakértői szerint ellentmondás van az építésre és az üzemeltetésre vonatkozó ütemterv körül, a környezeti hatástanulmány (a továbbiakban: KHT) ugyanis más időpontokra végezte el a számításokat és a vizsgálatokat, mint amit a beruházó MVM Paks II Zrt. állít a honlapján, illetve amit a bővítéssel megbízott kormánybiztos ismertetett előadásaiban.
De hiányosak a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok kezeléséről szóló, illetve az erőmű majdani leszerelésére vonatkozó fejezetek is; és az ismertetett tervek nélkülözik a konkrétumokat: hiányoznak a garanciák mind a végleges kezelés technológiájára és helyszínére vonatkozóan, mind annak finanszírozása tekintetében - írja a Greenpeace. Továbbá azt állítják, hogy a hatástanulmány nem tárgyalja a projekt gazdaságosságával, finanszírozásával összefüggő kérdéseket - lényegi adatokat, számításokat nem közöl sem a beruházásra, sem annakalternatíváira.
Fülöp Máté
Perger a szakanyagban arra jutott, hogy a tervezett beruházás gazdasági, társadalmi, környezeti súlyára való tekintettel sokkal részletesebb tárgyalást, alaposabb bemutatást igényelnek, sőt, a dokumentum
kiegészítésére, illetve részleteiben teljes újraírásra szorul. "A Greenpeace ezért követeli, hogy a beruházás valódi ütemterve alapján folytassák le a vizsgálatokat, valamint pótolják a hatástanulmány további hiányosságait" - olvasható a tanulmány bevezetőjében.
