Magyarország további gazdasági fejlődése nem képzelhető el egy eddiginél sokkal magasabb színvonalú szakképzési rendszer nélkül – mondta a nemzetgazdasági miniszter Pécsett pénteken. Varga Mihály az országos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitón hangsúlyozta: a világ technológiai élvonalába tartozó nagyvállalatok már az országban vannak, az ország versenyképessége növelésének ugyanakkor gátat szab a modern termelésbe bevonható szakképzett munkavállalók hiánya.

A megfelelő szintű szakképzés legalább olyan fontos, mint az egyetemi oktatás, a szakképzési rendszer átalakítása nem lehetőség, hanem az ország fejlődését biztosító kötelező feladat – fogalmazott Varga Mihály.

MTI / Kovács Tamás

"Az elmúlt hetekben 303 köznevelési intézményt vettünk át, amelyeket 44 szakképzési centrumba szerveztünk, az átalakítás 200 ezer tanulót és 25 ezer pedagógust érintett" – idézte fel a miniszter. Hozzáfűzte, reményeik szerint a centrumok önállósága lehetővé teszi a gazdaság igényeire való gyorsabb reagálást.

Kitért arra is, hogy a 400 ezer magyarországi álláskereső fele szakképzetlen, azt azonban kedvezőnek nevezte, hogy a népesedési folyamatok miatt csökkenő tanulólétszám ellenére az idei tanévben 52 735 tanuló nyert felvételt a szakképzési intézményekbe. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az állam támogatja a második szakképesítés megszerzését is, 25 évre emelkedik a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel felső korhatára, bővülnek a felsőoktatási lehetőségek.

A felnőttoktatásban is lehetővé válik a tanulószerződések megkötése a duális képzés támogatása érdekében, bevezetik a gazdasági kamarai garanciavállalást a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítése érdekében, és visszaállítják a gyakorlati oktatásvezető munkakört – fűzte hozzá.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy az elmúlt öt év eredményei alapján "beérni látszanak" a fejlődést megalapozó kormányzati intézkedések, a munkavállalók, a családok, a települések és a vállalkozások is egy tervezhető, előrelépést biztosító jövővel számolhatnak. A gazdaság szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, a növekedés üteme 2014-ben elérte 3,6 százalékot, amivel Magyarország újra az unió leggyorsabban fejlődő országai közé került, és a magyar gazdaság igen jó teljesítményéről nézetazonosság van már a legfontosabb külföldi gazdasági kutató és elemzőintézetek között – erősítette meg.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a növekedésben jelentős szerepet vállaló ipar továbbra is lendületben van, a kormány azt szeretné, ha a nemzeti össztermékhez való hozzájárulása a jelenlegi 22-23 százalékról az uniós átlag duplájára, 30 százalékra nőne.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a munkanélküliség csökkentésében jelentős szerepük van a Magyarországon befektető, munkát adó vállalkozásoknak, amelyeknek azonban ehhez megfelelő számú és minőségű munkaerőt kell találniuk. Vannak olyan országrészek, ahol a munkaerő feltöltése a magasabb munkanélküliség ellenére is gondot okoz, ezért a szakképzés és a felnőttképzés terén is óriási a feladatunk – mondta.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés egyik alapfeltétele a gazdaságközeli képzés, és amíg néhány évvel ezelőtt szinte csak Európa, ma már az egész világ érti a szakképzés jelentőségét. Kitért arra is, hogy minden szakmában hihetetlen innováció zajlik, olyan új anyagok, eszközök jelennek meg, amelyek a tudás folyamatos megújítását igénylik.