Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Csokióriások közötti ölre menő vitát döntött el mai ítéletével az Európai Bíróság.
2010-ben a Nestlé az Egyesült Királyságban védjegyként próbálta bejegyeztetni az általa gyártott Kit Kat csokoládé formáját.
A konkurens Cadbury UK felszólalással élt a védjegybejegyzési kérelemmel szemben, amelyet a brit védjegyhivatal elfogadott és így megtagadta a Kit Kat formájának védjegyként történő bejegyzését. Az elutasítás egyik indoka az volt, hogy a hivatal szerint a kérdéses csokoládéforma nem rendelkezik olyan megkülönböztető képességgel, amely egy átlagos fogyasztó számára lehetővé tenné annak megállapítását, hogy az érintett termék a Nestlétől, és semmiképpen sem valamelyik versenytárstól származik.
Wikipedia / Evan-Amos
A Nestlé azonban vitatta a védjegyhivatal döntését, mivel egy a fogyasztók körében elvégzett közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a vásárlók több mint 50 százaléka felismerte és a Nestlével azonosította a kérdéses csokoládéformát, ami a cég szerint bizonyítja, hogy a Kit Kat formája igenis rendelkezik megkülönböztető képességgel.
A brit bíróságok az uniós védjegyirányelv értelmezését kérve azt kérdezték az Európai Bíróságtól, hogy az említett közvélemény-kutatás eredménye elegendő-e a megkülönböztető képesség meglétének megállapításához.
Az ügy már egy éve az Európai Bíróság elé került. Az Európai Bíróság mai döntésével a Cadburynek adott igazat, lényegében tehát nem lehet - legalábbis az Egyesült Királyságban - a négyszeletű csokoládébevonatú ostyaszeletet védjegyként bejegyezni.
