Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Furcsa kommunikáció zajlik a nyilvánosság előtt a paksi atomerőmű-építés kormánybiztosa és a téma szakmai civil szervezete, az Energiaklub között. Ha jól számoljuk, ez már a szubkontra.
Aszódi Attila, a Paks II. beruházás kormánybiztosa az utóbbi hetekben a környező országokban az új magyar atomerőművel kapcsolatban kötelező közmeghallgatásokon vett részt egy magyar delegációval. Minderre a meglehetősen visszafogott érdeklődéssel lezavart itthoni fórumok megtartása után került sor, és a "turné" még tart, a hónap végéig a kormánybiztos vezette csapatnak Münchenben is érvelnie és magyaráznia kell a magyar kormányzati energiapolitikának e döntését. (A bécsi, illetve romániai eseményekről a hvg.hu is írt.)
E közmeghallgatások margójára az Átlátszón lassan sorozattá hízó bejegyzésmennyiség jelent meg az Energiaklub "tollából", melyek beszámolók, magyarázatok, hivatkozások keverékéből megpróbálják érthetővé tenni az éppen aktuális eseményeket. (Nota bene: így reflektáltnak a Greenpeace Magyaroroszágnál is, akik például egy, a kormánybiztos által nagyinterjúban elmondott maszatolásokra pontokba szedetten, hivatkozásokkal együtt reagáltak.)
A legújabb energiaklubos bejegyzés az Aszódi Attila által indított privát blogra kitett anyagot cincálta meg azzal, hogy rámutat, hol pontatlan, hol téved, illetve mivel csúsztat magyarázataiban a paksi beruházás első embere.
A "Válasz Aszódi Attila kormánybiztos blogposztjára – Még egyszer Paks II. környezeti hatásvizsgálatának érintettjeiről" címmel megjelent írás szerint bár Aszódi például azt írja, hogy „a hatóság köteles a nyilvánosságtól származó bármilyen észrevételt befogadni, akármelyik magyar településről érkezik az”, valójában itt arról van szó, hogy a magyar jog világosan megnevezi azon érintettek körét, akik számára garantálja az eljárásban való részvétel jogát. Ez viszont meglehetősen sajnálatos módon, Paks II esetében nem terjed ki a teljes magyar lakosságra.
Hogy pontosan kikre terjed ki, és hogy az miért nem meríti ki a kormányzati feladatokat, hogy a közmeghallgatásokon bárki találkozhat akár L. Simon Lászlóval is, részletesen itt olvasható.
A környezeti engedélyezési és hatásvizsgálati eljárást a magyar atomerőmű-építés esetében 2015 januárjában elkezdték.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.