Nobel-díjat kapott a világ legjobb főnökének ötletadója

AFP / Princeton University / Larry Levanti

Angus Deaton kapta idén a közgazdasági Nobel-díjat. A professzor a világban létező extrém szegénység, a kevesebb mint napi egy vagy két dollárból élők felmérésének technikájáról és az adatok megbízhatóságáról folytat kutatásokat, különös tekintettel az indiai National Sample Survey (NSS) által végzett háztartási felmérésekre. 

Deaton kutatásai emellett kiterjednek a társadalmi helyzet, az egészség, a jövedelem és a végzettség összefüggéseire és nemzetgazdasági hatásaira is.

A közgazdász idén tavasszal azzal került a hírekbe, hogy egy amerikai cégvezető az ő – és Nobel-díjas pszichológus kollégája, Daniel Kahneman – egyik közös tanulmánya alapján úgy döntött, saját álomfizetéséből ad béremelést dolgozóinak.

Az elemzésben Deaton és Kahneman azt fejtegette, hogy annál boldogabbak a dolgozók, minél többet keresnek. Első blikkre ez nem egy világmegváltó gondolat, de a tanulmányban az is szerepelt, hogy ez csak egy bizonyos pontig van így, és a kritikus szint 75 ezer dollár körül van.

Erre építve a Gravity Payments nevű cég vezetője, Dan Price – aki addig havi egymillió dollárt tehetett zsebre – egy értekezleten bejelentette, 90 százalékkal csökkenti saját bérét, hogy finanszírozni tudja az alkalmazottak fizetésemelését és a jövőben minimum 70 ezer dollárt vihetnek évente haza a 120 fős cég dolgozói.

Price csak boldoggá akarta tenni a dolgozóit, egy augusztusi beszámoló szerint ez viszont nem jött be, a cég munkavállalói – legalább is egy részük – nem lett boldogabb, sőt inkább elégedetlenebb, a legjobbak fel is mondtak, ugyanis igazságtalannak tartották, hogy az általános emeléssel nemcsak a legjobbak fizetése emelkedett jelentősen, hanem azoké is, akik a legrosszabbul kerestek.

Sokan ezt úgy élték meg, hogy most azok kaptak jutalmat, akik csak blokkolni jártak be, és a cég legképzetlenebb és leglustább dolgozói kapták a legnagyobb fizetésemelést. (Persze ez nézőpont kérdése, hiszen a fizetések nem lettek egyenlők a cégnél, de tény, hogy jelentősen csökkent a megélhetési szakadék a top dolgozók és a portás között.)

Maga a cég a csőd szélére került, Price rákényszerült saját lakásának kiadására, ráadásul még a cégben kisebbségi tulajdonos fivére is beperelte, mert szerinte a fizetésemeléssel elégette a cég profitját, és ezzel megfosztotta őt a kisebbségi tulajdonosnak járó jövedelemtől.