Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Magyarországon Orbán Viktor szerint van közel 5 ezer vállakozás, amely megfelelő exportteljesítményre képes ahhoz, hogy később naggyá váljanak. A kormányfő úgy látja, ilyen cégből 12 ezer szükséges a magyar gazdaság tartós sikeréhez. Kíváncsiak lettünk a részletekre, a külgazdasági minisztérium tanulmányt felmutatni nem tudott, csak propagandaszöveggel és KSH-adatokkal dobálóztak, személyiségi jogok és adatvédelmi okok mögé bújtak.
A kormányfő február 4-én, Tatabányán a Grabolast-gyár avatóján mondott beszédében arról beszélt, hogy „… valamikor 2010 környékén két-háromezer közé volt tehető azon kis- és közepes, aztán később naggyá váló cégek száma, amelyek érdemleges exportteljesítményre voltak képesek. Ma valahol a négy- és ötezer között vagyunk, azt hiszem, talán közelebb vagyunk az ötezerhez, és a mi elemzésünk azt mutatja, ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartósan sikeres legyen, nekünk 12 ezer ilyen vállalatra lesz szükségünk a következő években.”
Kíváncsiak lettünk arra, hogy a kormány, illetve a kormányfő értelmezésében mekkora exportteljesítmény számít érdemlegesnek. Aztán arra is, hogy az Orbán Viktor által említett jelenleg négy- és ötezer közötti cég jellemzően milyen ágazatokban tevékenykedik, azaz milyen termékek, szolgáltatások exportjában sikerült érdemleges szintet elérniük. Meg arra is, hogy melyek ezek a menő cégek. Végül szívesen belenéztünk volna a kormányfő által említett “mi elemzésünkbe” is, hátha érdekes, sőt biztató részleteket oszthattunk volna meg az olvasókkal. Röviden: honnan szedte a kormányfő, hogy hány érdemi exportot lebonyolító cég van az országban, és mennyire lenne szükség igazából?
KSH-adatok és jól ismert lózungok
Kérdéseinket elküldtünk a Miniszterelnökségnek és – vélt – illetékesség okán a nemzetgazdasági tárcának is. Választ végül három nap türlemi idő kérése után a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kaptunk. Sok minden nem derült ki belőle sem az exportképes magyar vállalkozásokról, sem pedig a szóban forgó tanulmányról.
Megismerkedhettünk viszont a KSH honlapján bárki által elérhető adatokkal: “A magyar export és a külkereskedelmi mérleg többlete is rekordszintre nőtt 2015-ben. Tavaly a magyar export 90,7 milliárd eurót tett ki, ami 7,4 százalékos növekedés 2014-hez képest. A külkereskedelmi többlet pedig hároméves csökkenés után újra emelkedésnek indult, 1,8 milliárd euróval, a 8,1 milliárd euróra nőtt.” Ugyancsak megismerhettünk néhány, a kérdés szempontjából irreveláns számot a közelmúltból: “Az alábbi szektorokban nőtt jelentősen a magyar export 2013 óta: élelmiszer, ital, dohány, feldolgozott termékek (több mint 2 milliárd euró értékben), gépek és szállítóeszközök (több mint 7 milliárd euró értékben).” Stb, stb.
Nem tagadták meg tőlünk a jól ismert lózungokat sem: “A kiemelkedő eredményhez nagyban hozzájárult a magyar kis és közepes méretű vállalkozások exportjának növekedése is. Ezeket a rekordokat a magyar külkereskedelem kifejezetten nehéz körülmények között érte el, hiszen a világgazdaságban és a világpolitikában rendkívüli kihívásokkal kell szembeszülni. A bevándorlási helyzet minden idők legsúlyosabb válságát hozta el Európában, az olajárak alakulása a magyar külkereskedelemnek fontos térségek gazdasági növekedését vetette vissza, csökkentve ezzel a magyar export lehetőségeit, valamint az Európai Unió és Oroszország közötti viszony megmutatkozik a külkereskedelemben is.”
Sikerpropaganda és adatvédelem és személyiségi jogok
Kaptunk az elmaradhatatlan kormányzati sikerpropagandából is: “A külgazdasági intézményrendszer jól vizsgázott, ugyanakkor az idén további feladat hárul rá, hiszen a exportban a magyar hányadot jelentősen növelni kell, ezért a kis- és közepes vállalkozásokat minél több exportlehetőséghez kell segíteni, a nemzetközi versenyképességhez a magyar vállalatoknak hitellehetőséget kell kínálni. A hazai hányad növelése a magyar exportban, a kis- és középvállalatok exportteljesítményének növelése állami szerepvállalás nélkül nem megy.”
Megtudtuk még azt is, hogy “Személyiségi jogok és adatvédelmi okok (Ptk, Infotv) miatt az exportáló cégek listája nem nyilvános.”
A kormányfő által felhozott elemzést (“a mi elemzésünk”) a Szijjártó-tárca a válaszában sajna meg sem említette, így sem a puszta meglétéről, sem pedig részletekről – mikor készült, ki, kik, milyen szakmai műhely készítette, nyilvános-e – nem tudunk beszámolni.
Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.