Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kedden este benyújtott 2017-es költségvetés szembemegy a stabilitási törvény egyik költségvetési szabályával, amit egyébként az Európai Unió is előír – írja a Portfolio.hu. Bár a kormány korábban a "nullszaldós költségvetést" fogalmazta meg célként, utóbb már csak "a hiány nélküli működést" hirdette a kormányzati kommunikáció, de a büdzsé végső változata ezt csak egy csellel éri el.
A lap rámutat, a kormány úgy osztotta szét három részre a költségvetést és alakított ki "új szerkezetet", hogy a működési költségvetésben a bevételeket pont akkorára tervezte be, mint a kiadásokat, mivel számos központi adóbevételből egyszerűen annyit csípett le, amennyire szüksége volt a "nullás" működési egyenleghez. Ez egyébként azt is eredményezte, hogy a több részre osztott jövő évi költségvetésben szereplő számokat szinte képtelenség összevetni a korábbi évek adataival.
A "hazai működési költségvetésnek" elnevezett részből az olvasható ki, hogy az állam működésre 14 697 milliárd forintot tervez költeni, és ehhez a kormány úgy párosította a bevételeket, hogy fillérre pontosan meglegyen a fedezet. A 2017-re betervezett 3531 milliárd forintnyi áfabevételből így 2500 milliárd forint került ebbe a részbe, a maradék 1030 milliárd forintos összeget pedig a hazai fejlesztési kiadások mögé állította be a kormány. A kormány által beígért új költségvetési szerkezetet így csak annyit jelent, hogy a tartalmi tagolást három táblázatba tették.
A nullszaldósnak hirdetett költségvetés így nominálisan 1200 milliárd forint körüli pénzforgalmi deficitet mutat, ami ráadásul több is az idei évre eredetileg betervezett 770 milliárd forintos hiánynál, ami legutóbb 1000 milliárd forint fölé emelkedett. Ez így azt jelenti, hogy a hiánycél valójában 2,4 százalék lett, vagyis a kormány a költségvetési lazítás útjára lépett.
A Portfolio az írja, a költségvetési hiány 2,4 százalékra történő felemelésének másik lényeges következménye, hogy ezzel a strukturális deficit is emelkedik jövőre, ezzel pedig a kormány megsérti az Európai Unió által előírt szabályt, amit a magyar törvényhozás a stabilitási törvénybe is átemelt, és amely Magyarország esetén előírja a GDP arányában 1,7 százalékos strukturális deficit teljesítését.
A törvényjavaslat indoklása szerint viszont a kormány jövőre bevallottan 2,1 százalékos strukturális deficittel kalkulál, ezek szerint pedig felvállalja, hogy megszegi az EU által előírt egyik költségvetési szabályt és a stabilitási törvény előírását, vagyis lényegében nyíltan törvényt sért – vonja le a következtetést a Portfolio.
A Költségvetési Tanács fel is hívta a kormány figyelmét erre, amire a kormány úgy reagált, hogy "a különböző számítások különböző eredményekre vezethetnek, ez alapján a strukturális hiány értékelése sem egyértelmű". A kormány a problémát annyival intézi el, hogy megígérte, a strukturális egyenleget a következő években akarja az elvárt szintre csökkenteni, 2018-ban 1,7 százalékra, 2019-ben 1,5 százalékra, míg 2020-ra 1,2 százalékra.
