A gazdag nagyhatalmak tényleg a csórókra tolják a menekültválság terheit

Tavaly minden rekordot megdöntött a menekültek száma a világon: több mint 65 millió ember volt kénytelen elhagyni a lakhelyét, mert az élete veszélyben forgott. Szíria, Irak és Afganisztán vezeti a listát. A döntő többség megmaradt a saját országában, de több mint 21 millióan külföldre menekültek. A befogadó országok között az első helyen Törökország áll, de szorosan követi Jordánia. Nagyszámú menekült él még olyan szegény országokban, mint Libanon, Pakisztán vagy Dél-Afrika. Ezek a fő befogadó országok a világ GDP-jének mindössze a 2 százalékát állítják elő.

A hat gazdasági nagyhatalom: USA, Kína, Japán, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia a globális GDP több mint 56 százalékát produkálja viszont a menekülteknek csak a 8,9 százalékát fogadja be. Itt a döntő szerepet Németország játssza. Az Oxfam szerint 736 ezer menekült él az országban. Valószínűleg ennél többen vannak, de a státuszuk elbírálása jelenleg is folyik Németországban. A másik öt gazdasági nagyhatalom messze alulteljesít ezen a téren, és ezen nem is igen akar változatni. Sőt, a legtöbb helyen szigorítják a menekültek bevándorlását, mint például Japánban. Az USA szeptember 11-re hivatkozik, mert a merényletek után a törvényhozás korlátozta a problematikus területekről érkező bevándorlást. Az Oxfam bírálja az EU-Törökország migráns megállapodást mondván, az a szegényebb Törökországra hárítja át a menekültek terhét.

Az iszlamista terrorizmus és a migráció összefüggéseit nem boncolgatja az Oxfam friss jelentése, pedig ez a probléma sok gazdag ország közvéleményét befolyásolja akkor, amikor arról kell dönteni: hány menekült jöhet az országba a Közel-Keletről, ahol jelenleg szinte mindenki harcol mindenki ellen.