Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mostanáig 5-6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a Rogán Antal által kitalált, 2013-ban bevezetett újfajta állampapír mesterségesen fenntartott magas kamata – írja a Népszabadság, amely közgazdászok segítségével kiszámolta, hogy mennyivel került többe a távol- és közel-keleti, illetve orosz, ukrán befektetőknek eladni a letelepedési államkötvényeket annál, mintha a magyar költségvetés a piacokról vont volna be pénzt.
Kezdetben még az állam is nyert a rendszeren. A kötvény kamatának 1,5 százalékkal kisebbnek kellett lennie, mint a piaci kamat. Az első évben az utóbbi volt 4,9 százalék fölött is, tehát az állam olcsóbban jutott pénzhez a letelepedési kötvényből. Csakhogy a piacon elérhető hozamok 2014 júniusában beestek 2,4 százalék alá, azaz kisebbek lettek, mint a letelepedési kötvény – törvényben garantált minimumú, kamatos kamattal számolt (2,46 százalékos) – haszna. Sőt, a piaci kamatok tovább estek: idén júliusban már 0,48 százalék volt az euróalapú magyar állampapírok átlagos hozama.
Azaz a kamatszint átfordulása óta az állam ráfizet a boltra, számításaink szerint idén júliusig 17,4 millió eurót (mai árfolyamon 5,3 milliárd forintot) bukott.
Közben viszont a közvetítő cégek haszna tovább nőtt: egy törvénymódosításnak köszönhetően 2015-től 300 ezer euróra emelték a kötvény árát, és az összeggel együtt értelemszerűen nőtt az utána járó kamatkifizetés is. Ez megint csak a közvetítők markát üti. A letelepedési kötvény bevezetése óta az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint összesen 33,6 milliárd forintnyi kamatjövedelme volt a cégeknek.
A legnagyobb forgalmat az a két, adóparadicsomban bejegyzett társaság bonyolította, amelyekben érdekeltek a Rogánnal jó viszonyt ápoló a miniszterelnöki főtanácsadó, Habony Árpád ismerősei. A közvetítői díjakból 80 milliárdnál is több bevételre tettek szert.
