Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Egyetlen nap alatt csaknem 40 milliárd forintot osztott szét a kormány, ebből több mint 10 milliárdot már a következő évi költségvetés terhére. Október közepére elköltötték az állami büdzsé rendkívüli tartalékának több mint 90 százalékát – derül ki a hétfői Világgazdaságból.
A vészhelyzetek, rendkívüli események költségeire szánt százmilliárdos keretből idén a katasztrófahelyzetek kezelésére egyetlen fillért sem fordítottak: a kormány saját házipénztáraként használja a tartalékot. A legutóbbi kormányülésen összesen másfél milliárd forintot csippentettek le innen. 200 millió forintot például a Miniszterelnökségnek utaltak ki, hogy az év közben kapott többletfeladatokat el tudja látni – olvasható a cikkben.
A tartalékból 312 millió forint jut pluszban a Veritas Történetkutató Intézetnek, ugyancsak többletfeladatokra, a pénzből jövőre és azután is jut majd: 2017-ben 446,8 millió forintos pluszt juttat az intézménynek a kormány, a következő évben pedig 368 milliót.
A kormány idén eddig összesen 630 milliárd forint sorsáról rendelkezett különböző határozatok formájában. A rendkívüli tartalék felélésén kívül a tavalyi maradványból költöttek több mint 100 milliárd forintot, és majdnem 150 milliárd forint átcsoportosítását határozták el. A 80 milliárdos országvédelmi alapból eddig csak 26 milliárd fogyott el, igaz valószínűleg azért, mert ott szeptemberig nem is lehet jelentős arányt költeni.
A kormány számára igazán nagy mozgásteret az államháztartási törvény idei módosítása jelentett, amelynek értelmében addig költhet rendeleti úton szabadon, amíg tudja tartani a hiánycélt. Miután az idén a többletbevételekkel jól áll a büdzsé, ez szabad kezet adott a kormánynak is – írja a lap.
A kormány csak múlt héten, a tartalék felhasználásáról szóló döntésével együtt, 37,6 milliárd forint elköltéséről döntött. Ebből 33 milliárd forint esetében nem jelölték meg a forrást. Ráadásul a döntések már nemcsak az idei, hanem az elfogadott jövő évi büdzsét is érintik: több mint 10 milliárd forint elköltéséhez már a 2017-es költségvetést kell módosítani.
A legnagyobb összeget a migrációs helyzet kezelésére adott többlettámogatás jelenti, ez 18 milliárd, de 5,7 milliárd forintot kapott Budapest is turisztikai marketingkampányra. 76 milliót adnak a Millenáris felújítására, hit- és erkölcstantankönyvekre 1,7 milliárd forinttal lehet majd többet költeni, Göd városa majdnem kétmilliárd forintot kap az infrastruktúrájának fejlesztésére, Balmazújváros pedig 250 milliót uszodafejlesztésre és tanszálloda építésére.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Jelentősen szigorodtak a kriptokereskedelem szabályai, amire elsőként, drasztikus módon a népszerű fintechszolgáltató reagált. A többiek más stratégiát választottak, de vajon kinek van igaza?
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
A zűrös múltú szlovákiai Jozef Szivák vinné a Dunaferr-utódcéget.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.