A bizonyítékok hiánya miatt tizennyolc vádlottból csupán négyet ítéltek el első fokon, nem jogerősen egy hivatali vesztegetés miatt indult büntetőügyben pénteken, köztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik alezredesét – közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint T. Zoltán és tizenhét társa ellen kötelességüket megszegve, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytattak eljárást.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly márciusban érkezett vádirata szerint az elsőrendű vádlott a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán alezredesi fokozatban teljesített szolgálatot, titkos információgyűjtésnél látott el kapcsolattartói feladatokat. A nyilvántartásokból kiválasztotta azokat az ügyeket, amelyek érintettjei a feltételezése szerint nagyobb vagyonnal rendelkeztek, és büntetőeljárás megindulása esetén előzetes letartóztatásba is kerülhettek.

A másodrendű vádlott feladata volt, hogy felvegye a kapcsolatot a kiválasztott emberekkel, és tájékoztassa őket arról: nagyobb összeg – általában tízmillió forint – ellenében elintézik, hogy ne induljon büntetőeljárás. Már megkezdett nyomozás esetén azt vállalták, hogy informálják az érintetteket a bizonyítékokról és a tervezett nyomozati cselekményekről. Az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottaknak pedig azt ígérték, hogy segítenek nekik minél előbb szabadlábra kerülni.

A negyed- és az ötödrendű vádlott tárgyalt a vesztegetőkkel, akik a harmadrendű vádlottnál helyezhették letétbe az anyagi ellenszolgáltatást. A további tizenhárom vádlottal szemben több vádpontban emeltek vádat, többnyire azért, mert egyes nyomozások vagy büntetőeljárások során közvetítőkön keresztül az elsőrendű vádlotthoz fordultak információért vagy segítségért, amelyért cserébe anyagi ellenszolgáltatást kínáltak vagy nyújtottak.

A bíróság által megállapított történeti tényállás minden pontban eltért a vádirati tényállástól – hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék. A bíróság feladatát nehezítette, hogy egy kivételével a vádlottak nem tettek vallomást, az ügyészség pedig "rendkívül szűk körben ajánlott fel bizonyítékokat", szinte kizárólag lehallgatási anyagokat.

A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a vádlottak bűnösségét az ügyésznek kell bizonyítania; a bíróság hivatalból nem köteles beszerezni azokat a bizonyítékokat, amelyek a bűnösségre mutatnak. Az eljáró bíró azt is elmondta, hogy a nyomozó hatóság nem törvényesen jutott a feljelentés után folytatott titkos információgyűjtés lehallgatási anyagához, amelyet ezért a bíróság nem vett figyelembe bizonyítékként.

A bíróság részletesen értékelte a bizonyítékokat, amelyek alapján a tizennyolc vádlott közül csupán négynek a bűnösségét találta megállapíthatónak – írta a törvényszék. T. Zoltán elsőrendű vádlottat minősített adattal visszaélés, négyrendbeli hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés bűntette miatt két év szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték.

A másodrendű vádlottat, M. Vincét négyrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásában, kétrendbeli befolyással üzérkedésben és egyrendbeli hivatali visszaélésben találták bűnösnek, halmazati büntetésül két év börtönt kapott, ennek végrehajtását azonban négy év próbaidőre felfüggesztették.

E. Zsolt Arnold harmadrendű vádlottat befolyással üzérkedés bűntette miatt két év szabadságvesztésre ítélték, két évre felfüggesztve.

A negyedrendű vádlott visszaesőként két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert bűnösnek találták hivatali vesztegetés elfogadásában és befolyással üzérkedésben. A próbaidőre elrendelték I. György pártfogó felügyeletét – tették hozzá. Más vádpontokban ugyanakkor nem mondták ki a négy elítélt férfi bűnösségét – derül ki a közleményből.

A bíróság a többi vádlottat felmentette a vesztegetés miatt emelt vád alól. A felmentést minden esetben a bizonyítékok hiánya eredményezte – írta a Fővárosi Törvényszék.