Óriásit zuhantak a beruházások Magyarországon, amióta véget értek az EU-pénzekből finanszírozott projektek. A KSH friss adataiból kiderül: az idei első három negyedévben, amióta nincsenek uniós fejlesztések, 14,3 százalékkal estek vissza a beruházások. A legfrissebb három hónapos adatokban 9,3 százalékos a visszaesés a tavalyi harmadik negyedévhez képest, de csak a vállalatoknak köszönhetjük, hogy egy számjegyű a zuhanás.

A humánegészségügy és a szociális ellátás ágazata az egyik legnagyobb vesztes, ott egészen durva, 73 százalékos a visszaesés, amióta nincsenek EU-s pályázatok. A nagyobb államigazgatási fejlesztések közt – a közigazgatás, a társadalombiztosítás, és a védelmi beruházások tartoznak ide – 41, az oktatásban pedig 23 százalékos a visszaesés. Az is jól látszik az adatokból, hogy korábban mennyire sok EU-projekt foglalkozott a szennyvíztisztítással, hulladékkezeléssel és az ivóvíz minőségének javításával, ezen a téren csak ebben a negyedévben 79 százalékkal zuhant meg a beruházások száma.

Egyértelmű az is, hogy az állam beruházásai álltak le, miután nincsenek uniós pénzek: a vállalkozások csak 3 százalékkal növelték a beruházásaikat az előző negyedévben, a költségvetésben pedig 57 százalékot esett ez a mutató. Sőt, ha a legalább 50 főt foglalkoztató cégeket nézzük, akkor is az látszik, hogy a piac jobban teljesít az államnál: úgy mértek köztük növekedést, hogy az állami cégek beruházásai visszahúzták a számot.

Vannak persze olyan ágazatok is, ahol jó a helyzet. A kereskedőknél például hosszabb ideje tart a felpörgés, a beruházások 15 százalékkal nőttek. A mezőgazdaságban és a vendéglátásban sincs ok panaszra, mindkettőben nagyjából harmadával több a beruházás, mint tavaly ilyenkor. Az ingatlanügyletekben is közel 10 százalékos növekedést mértek – közben azonban az építési beruházások 21 százalékkal visszaestek. Vagyis a lakásépítések támogatása még nem látszik ezekben a statisztikákban, pedig tényleg egyre több lakásépítési engedélyt adnak ki.

Jól áll a művészet, szórakoztatás, szabadidő elnevezésű kategória is, itt több mint ötödével nőtt a beruházások száma tavaly óta. De mielőtt azt hinnénk, hogy a művészetben látják egyre többen a nagy üzletet, jó tudni: ebben a csoportban is a sportfejlesztések miatt mérhettek növekedést. Az uszodák és tornatermek mellett a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások okozták a fellendülést, feltehetően a stadionfejlesztések miatt. Itt pedig már elő is kerül a vita: állami pénznek számít-e a tao-támogatás. A kormány szerint nem – pedig ha mégis annak számítanánk, akkor máris kiderülne, igenis van olyan ágazat, ami fellendül az állami pénznek köszönhetően.