Pályakezdés egy szolgáltató központban: ugródeszka vagy zsákutca?

Első hallásra mesés lehetőségeket kínálnak a pályakezdő diplomásoknak a hazai üzleti szolgáltató központok (angolul: shared service center, azaz ssc). A piacon nyomuló cégek havi bruttó 300 ezer forint körüli kezdő fizetéssel, modern munkakörnyezettel csábítják az új alkalmazottakat, hogy kielégítsék a szektort sújtó krónikus munkaerőhiányt. És ez várhatóan még egy jó ideig így is marad; jelenleg mintegy száz cég működik ezen a területen, több mint 40 ezer embernek adva munkát, de évente akár 8-10 ezer új alkalmazottat is fel tudnának venni.

Bár a szektor magyar elnevezésében ott virít az „üzleti” szócska, nemcsak a gazdasági vagy informatikai végzettségűek számára nyitott ez a pálya; szép számmal dolgoznak bölcsészdiplomával is a hazai ssc-kben. Szabó Zoltán, a British Telecom (BT) Regionális Szolgáltató Központjának ügyvezetője ezt a bölcsészek jó kommunikációs készségével, flexibilitásával magyarázza, valamint azzal, hogy jól dolgoznak csapatban és hatékonyan kezelik a kulturális különbségeket, ami legalább olyan fontos ezen a területen, mint a nyelvtudás

A piszkos anyagiakon kívül más szempontból is érdemes a frissdiplomásoknak átnyálazniuk a szolgáltatóközpontok álláshirdetéseit. Olyan munkatapasztalatokra tehetnek szert az ssc-knél, mintha külföldön dolgoznának – anélkül, hogy elhagynák Magyarországot. Napi szinten olyan ügyfelekkel, kollégákkal dolgoznak együtt, akik a világ másik pontján tartózkodnak. De ami még ennél is fontosabb: munkájuk során idegen munkakultúrákat ismerhetnek meg. „Az így szerzett tapasztalat rendkívül értékes, és nem feltétlenül szerezhető meg más, csak a hazai piacon működő vállalatnál” – mutat rá Szabó. Ugyanakkor egy ssc jó terep az úgynevezett soft skillek – ilyenek például a tárgyalási technikák, a prezentációs készségek, az idő- és feladatgazdálkodás – elsajátítására.

Az már más kérdés, hogy ezeket az ismereteket hogyan tudják később más területen kamatoztatni. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy átjárás leginkább a szektoron belül van. Ez a helyzet például a BT-nél is; sokan valamelyik másik ssc-től igazoltak át a telekommunikációs óriáshoz. Az sem ritka, hogy valaki az it- vagy a telekommunikációs szektorból kerül egy szolgálgatóközpontba, majd az ott eltöltött évek után visszatér eredeti szakmájához, csak már egy másik céghez.

Fazekas István

Ezt a „belterjességet” Pethő Anikó, az Aarenson Consulting fejvadász cég szakmai vezetője azzal magyarázza, hogy az iparágon belül a tapasztalat hamar kifizetődővé válik: 8–10 év alatt, megfelelő mentalitással, bárkiből vezető lehet. Más ágazatokban viszont kevésbé hasznosítható az ssc-specifikus tudás, így ott értelemszerűen a bérezés is alacsonyabb szintről indul, mint egy szolgáltatóközpontban. Érdekes módon az sem igazán jellemző, hogy valaki egy hazai ssc-ben eltöltött évek után valamelyik hasonló nyugat-európai cégnél folytatja a karrierjét.

A ssc-kben elsajátítható kompetenciák – mint a rendszerben gondolkodás vagy a folyamatszemlélet – már jóval könnyebben adaptálhatók, de Magyarországon a szakmák közötti átjárás eleve nagyon nehéz. Gyakori az „itt kihúzod, ott bedugod” konnektoremberek toborzása, kevés cég meri megkockáztatni, hogy kizárólag az alapképességeire alapozva vegyen fel valakit. Ez azért lehet probléma, mert a legtöbb ember számára a „ssc-lét” közép- és hosszú távon nem jelent valódi perspektívát – fogalmaz Pethő. Például azért, mert egyes ssc-kben megúszhatatlan a több műszakos és a hétvégi munka. Ebben az esetben szerinte az lehet a megoldás, ha a dolgozók tudatosan készülnek az ssc utáni életre, akár úgy is, hogy képzik magukat. Ismer olyat, mondja, akit saját vállalkozását építve készül arra, hogy 1-2 éven belül kilép a rendszerből.

Ebből a szempontból a bölcsészek nehezebb helyzetben vannak, mert számukra kevésbé járható út a telekommunikációs vagy az informatikai vonal. Pethő Anikó tapasztalata szerint ők olyan munkakörök – például back office, értékesítéstámogatás, kereskedelmi terület – felé mozdulnak, ahol szükség van a nyelvtudásra, de nem kell speciális szakmai háttér.

Ugyanakkor a fejvadász cég vezetője úgy látja, a most beinduló képzések nyomán „tisztul majd a kép”: lesznek, akik rájönnek, hogy az ssc mégsem nekik való, mások viszont megragadnak a szektorban. „Ha egy nyelveket beszélő réteg kerül ki a munkaerőpiacra, azzal Magyarország már csak nyerhet.” Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a most képzett generációnak több lehetősége lesz a továbblépésre, például a külföldi ssc-knél való elhelyezkedésre.

A hazai ssc-szektor jövőjéről szólva a BT szolgáltatóközpontjának ügyvezetője is a képzés fontosságát hangsúlyozza. Magyarország, mondja, nem versenyezhet az olcsó kínai vagy indiai munkaerővel, de ez nem is lehet cél. A hazai ssc-knek a mélyebb szaktudást, a komplex problémamegoldó készséget, a proaktivitást igénylő, magas hozzáadott értékű feladatok felé kell elmozdulniuk, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az oktatás megfelelőképpen támogassa a szükséges készségek, kompetenciák megszerzését. A jelentkezők nyelvtudásán is lenne még mit javítani, pedig az elmúlt években történt előrelépés a nyelvoktatás területén. Másrészt sok diplomás felszínes tudással érkezik, ezért munkahelyi körülmények között nem képes az önálló problémamegoldásra, sorolja a hiányosságokat a szakember. „Meglepő, de sok pályázó esetében hiányzik az alapvető digitális írástudás, például a Microsoft Office ismerete.”