Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Gyanúsítottként idézte be az egykori adóhatósági dolgozót, Horváth Andrást a rendőrség. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2013 novemberében jelentette fel Horváthot, aki a többi között azt állította, hogy a hatóság elnéző a kiemelt adózókkal, erre pedig – az elhíresült zöld dossziéban – bizonyítékai is vannak. Aztán decemberben is feljelentették a korábban náluk kockázatelemzőként dolgozó férfit hivatali visszaélés és jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt. A Horváth dossziéjában szereplő ügyek közül csupán egynek a vizsgálata hozott vádemelést. Az összes többivel kapcsolatban azzal állította le a rendőrség a nyomozást, hogy nem történt bűncselekmény.
Matyi Dezső, az Alexandra könyvesbolthálózat, illetve a mögötte álló kiadó és kereskedőhálózat tulajdonos-vezetője levelet küldött jó néhány könyvkiadónak és viszonteladónak arról, hogy nem tud fizetni. Arra hivatkozott, hogy nagykereskedelmi cégének, a Könyvbazár Kft.-nek 3,8 milliárd forinttal tartozik egy cég, amely többszöri ígéret és egyezkedés ellenére sem hajlandó fizetni, így ő sem tudja kiegyenlíteni a fennálló tartozásait.
A piac legnagyobb könyvkereskedői közül a Líra és a Kossuth azonnal úgy döntött, hogy visszahívja könyveit az Alexandra bolthálózatból, ezeket a boltokat látja el könyvvel a Könyvbazár Kft. A Libri még tárgyal a Könyvbazárral. Ha nem történik csoda, az említett kiadókhoz köthető mintegy 3 ezer cím hiányát nem éli túl a hálózat. A piaci szereplők által több mint 3 milliárd forint közelébe becsült tartozást pedig a jelek szerint nincs miből kifizetni.
Nem akar senki karrierjének útjába állni, mindenki kilépő papírját aláírja – üzente egy zárt Facebook-csoportban a közpénzből fenntartott Antall József Tudásközpont vezetője, Antall Péter (Antall József fia) azoknak, akik nem támogatják a 2024-es budapesti olimpia tervét, és ezt nyilvánosan, például egy lájkolással is jelzik.
„Amennyiben az intézménynek van egy kötelező erejű belső szabályzata, amelyben tiltják munkaidőben a facebookozást, úgy az említett lájkolás akár felmondási ok is lehet, már ha munkaidőben történt. Ez esetben lényegében mindegy, hogy milyen posztot lájkolt a dolgozó, a felmondási ok a szabályzat megszegése, vagyis a facebookozás ténye. Ha azonban mindezt munkaidőn kívül teszi a dolgozó, akkor a szankcionálás alkotmányos alapjogba ütközik, ugyanis ez már a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának minősül. Tehát utóbbi esetben nem vezethet a „lájkolás” felmondáshoz. De ha a belső szabályzat nem tiltja a facebookozást, akkor a munkaidőben „elkövetett” lájkolás sem lehet az elbocsátás indoka” – mondta az esettel kapcsolatban a hvg.hu-nak Dobos István szakértő.
A hét képe: A Manchester United lett idén a világ leggazdagabb futballklubja, a Real Madridot taszította le a trónról.
MTI / EPA / Nigel Roddis
Háború van a nemzetközi fuvarozásban. A nyugati államok besokalltak az olcsó keleti konkurenciától és machinációitól. Ausztriában januártól az osztrák minimálbér megfizetésére köteleznek minden (például magyar) céget arra az időre, amíg a sofőrjei osztrák területen dolgoznak. A keleti államok cégei ezt nem tudják megtenni, mert kiszorították őket a zsírosabb nyugati üzletekből. A lépés az olcsó keleti konkurencia kiszorítására irányul, ezért áll a bál. A magyar társaságok egyelőre nem tudják, hogyan fogják ki a szelet az osztrák vitorlákból, de valamit ki kell találniuk, különben nagyon megbüntetik őket.
Nem volt engedélye, sem regisztrációja, mégis elkezdhette a működését a König Bank Zrt., amelyet most bezárattak. A bankot áprilisban hozta létre ötmilliós jegyzett tőkével egy szigetbecsei magánszemély, Benke Jánosné – írta korábban a Világgazdaság. A cégbíróság be is jegyezte a vállalkozást, mert a cégvezető szerint a tevékenységi kör alapján úgy ítélte meg, az elnevezése ellenére nem kell működési engedélyt kérnie a jegybanktól.
Két héttel az alapítás után a cég 33 milliárdra emelte alaptőkéjét, ez még az OTP Bank jegyzett tőkéjénél is több – az viszont akkor nem derült ki, pontosan milyen forrásokból jöhetett össze ez a hatalmas összeg. De az MNB most azt közölte, hogy a "piacfelügyeleti eljárásában nem azonosított olyan bizonyítékot, amely szerint a társaság ténylegesen üzleti kapcsolatot létesített volna valamely érdeklődővel". Senkit nem ért kár, a cég ugyanis a jegybanki vizsgálatig egyetlen ügyféllel sem tudott üzleti kapcsolatot létesíteni.
A Déli pályaudvarról átszállás nélkül eljuthatunk Rákoskeresztúrra, Gödöllőre vagy Csömörre, ha megvalósul az M2 és a HÉV összekötése, illetve kiépül egy új szárnyvonal, amelynek tervezésére most kapott megbízást a Főmterv. A Budapesti Közlekedési Központ már 2013-ban a nagy múltú tervezőcéget választotta ki, hogy csaknem félmilliárd forintért megvalósíthatósági tanulmányt készítsen. A mostani tenderen ugyancsak a Főmterv győzött, ennek a feladatnak az elvégzéséért viszont már kereken 5 milliárd forint üti a markát. És ez még csak a tervezés.
Részben az alvó számlák tulajdonosainak megtalálása érdekében, részben pedig a banki törvényekben életbe lépő változások miatt Svájc egy külön weboldalt indított 2015 decemberében, ahova feltöltik azoknak a számlatulajdonosoknak a nevét, nemzetiségét és lakhelyét - ha ismert, születési évet -, akikkel a bankok már legalább 60 éve elvesztették a kapcsolatot és kontójukon minimum 500 svájci frank van - írja a Portfolio. A svájci bankszövetség becslései szerint 4000 ilyen számla lehet, amelyből 2900-on összesen nagyjából 52 millió svájci frank lehet.
