Mindössze négy, uniós támogatásokat érintő csalás ügyében történt Magyarországon vádemelés az OLAF vizsgálatai nyomán – közölte képviselői kérdésre Polt Péter legfőbb ügyész. A válasz felidézi a már korábban ismert csalásgyanús eseteket, például azt, amikor kutyáknak szánt hidroterápiás futópad továbbfejlesztésére vett fel valaki támogatást.

Minden jel arra utal, hogy a következő a négyes metró lehet: a múlt héten közölte a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy 2011 óta teljes körű nyomozást folytat az úgynevezett Alstom-ügyben.

Tavaly őszi állás szerint az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló OLAF 2012 óta 24 ajánlást küldött a Legfőbb Ügyészségnek, amely a futópadon kívül egy nyomdaüzem létesítéséhez, munkagépek vásárlásához, nyújtott támogatások, illetve jogosulatlanul igényelt területalapú támogatás miatt emeltek vádat.

Mindez arra utal, hogy Magyarországon nincs nagy gond az uniós támogatásokkal, az OLAF főigazgatója, Giovanni Kessler azonban többször beszélt már arról, hogy magyar ügyekben nem igazán számíthatnak a hatóságokra. A szervezet jelentéseiből is látszik: magyar ügyekben rekordszámú vizsgálat indul vagy zajlik, ezek közül azonban szinte egyet sem a nemzeti hatóságok kezdeményeztek.

Az OLAF legfrissebb, legutóbbi éves jelentése szerint 2015-ben 21 feljelentés érkezett magyarországi ügyekkel kapcsolatban, ám ezek közül csak egy hivatalos forrásból. Abban az évben egyébként 17 magyar ügyet zárt le a szervezet, ez a harmadik legtöbb eset Románia és Bulgária után. A 17 ügy közül 14-ben a nemzeti hatóság számára küldött ajánlással zárult a vizsgálat.

Azt, hogy Magyarország nem igazán együttműködő az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések kivizsgálásában, az Európai Bizottság is felvetette már. Az OLAF ugyanis nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, ám Brüsszel éppen egy ilyen szerv felállításán ügyködik. Az uniós támogatásokhoz köthető visszaélések ügyében eljáró európai ügyészség egyik legnagyobb ellenzője azonban éppen a magyar kormány.