Putyin elnök és követői arra hivatkoznak: az illiberális demokrácia lehetővé teszi a hatékonyabb cselekvést. Ha arról van szó, hogy elnyomjuk a másképp gondolkodókat, akkor ez biztos, hogy igaz – írja az amerikai professzor, aki gyorsan hozzáteszi, a gazdaságban az eredmények siralmasak. Oroszország GDP-je csak a 40%-a Németországénak, és alig több mint az 50%-a Franciaországénak. Az egy főre jutó GDP tekintetében Oroszország csak a 73-ik a listán, nagyon sok egykori szocialista ország megelőzi ezen a téren. Oroszországban csaknem 20 millió ember nyomorog, a várható életkor nemzetközi listáján Oroszország Hondurasszal és Kazahsztánnal van hasonló szinten.

Exportálni szinte csak nyersanyagokat képes. Igaz, hogy néhány katonai területen versenyképes, amint ez a Közel- Keleten megmutatkozik vagy egyes hackertámadások esetében a nyugati világban. Mindez azonban siralmas, hiszen a Szovjetunió több mint 25 éve megbukott, de helyette egy furcsa képződmény jött létre. Nem piacgazdaság és demokrácia, hanem valamiféle haveri kapitalizmus és olyan választási rendszer, amely jobban elfedi ugyan a diktatúrát, mint a szovjet időkben, de az eredmény szinte ugyanaz.

Miért jutottak ide?

Az oroszok jelentős része az amerikai tanácsadókat okolja. Nem teljesen alaptalanul: már 2006-ban megjelent egy részletes elemzés azokról a Harvard-tanácsadókról, akik nyakig merültek a korrupcióba. De Stiglitz professzor szerint nem ez a fő probléma, hanem a nevezetes Washingtoni Konszenzus, amely privatizációt, deregulációt és globalizációt írt elő mindenki számára. Ez súlyos hibának bizonyult, hiszen sokkterápiát irányzott elő. Globalization and its Discontents – 15 évvel ezelőtt ezzel a címmel írta meg bírálatát Stiglitz professzor a sokkterápiával kapcsolatban. Akkor azt válaszolták neki: lehet, hogy rövid távon sok a gond, de hosszú távon biztosan bejön.

 Huszonöt év már elég hosszú táv – közli Stiglitz – az eredmény pedig siralmas: illiberális stagnálás! Ebből pedig nehéz lesz kikecmeregni. Épp azok tartják életben a rendszert, akik a globalizáció kárvallottjai, miközben a szakadék a fejlett világ és az egykori szocialista országok között növekszik. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy a szembenállás az illiberális Oroszország és a Nyugat között ismét drámai mértékben nő, pedig 25 évvel ezelőtt ennek mindenki az ellenkezőjében reménykedett – írja a Nobel-díjas Joseph Stiglitz, akinek cikke a Social Europe című szakmai lapban jelent meg.