Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Mintha nem lenne holnap: 2018-ra igazi választási költekezést tervez a magyar állam az Index birtokába került költségvetési előterjesztés szerint. Olyannyira, hogy már uniós eljárást is kockáztat, hiszen a hiányt éppen a határértékre, 3 százalékra lőnék be.
Ráadásul úgy, hogy a másik oldalon jelentős többletbevétellel számol a kormány. Az 1109 milliárd forintos pluszbevétel részben a GDP erőteljes növekedéséből ered, ezt 4,3 százalékra lövi be a dokumentum szerint az NGM, amely idén 4,1 százalékos bővüléssel számol (ezt az optimizmusát gyakorlatilag senki nem osztja). A növekedést szokás szerint az EU-pénzek lehívása hajtja majd (jövőre várhatóan már nem csak előleg formájában osztja ki a kormány, hanem teljesítések is lesznek), de a lakásépítések fellendülése és a társasági adó csökkentése is jót tesz – elsősorban a beruházásoknak. A bevételnövekedéshez hozzájárul az is, hogy a növekvő bérek nagyobb fogyasztást generálnak, hogy tovább fehéredik a gazdaság.
A másik oldalon azonban komoly bevételcsökkenéssel számol a Varga Mihály vezette tárca – például nem kalkulálna a növekedési adóhitelből származó bevétellel, az áfacsökkentések miatt is kevesebb pénzt remél. Ez mondjuk ellentmond annak, hogy a nagyobb fogyasztás és a gazdaság fehéredése miatt nő az adóbevétel – hacsak nem tervez a kormány globális áfacsökkentést. Ennél azonban valószínűbb, hogy komoly osztogatásba kezd a tavaszi választások előtt.
A felvetett tervek között például a fiataloknak nyújtandó vagy a gyerekvállalást ösztönző intézkedések szerepelnek, emellett csökkenhet néhány termék, például a hal vagy a tűzifa áfája, elindulhat a kormánytisztviselők életpályamodellje és a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program. Ami a spórolást illeti, felmerült az állami beruházások visszafogása, a minisztériumoknak szánt normatíva vagy a költségvetési tartalék csökkentése, az állami és egyházi dolgozók bérkompenzációjának kivezetése, az állami erdők privatizációja is. A megtakarításra szükség lenne, hiszen a 3 százalékos mostani állapothoz képest a kormány korábban 1,8 százalékos hiányt ígért, ehhez viszont majdnem 500 milliárd forintot kellene előteremteni.
A jövő évi költségvetésről szóló javaslat a normál ütemezés szerint az államtitkári egyeztetés után a Költségvetési Tanácshoz kerül. Ezt követően tárgyalja a Gazdasági Kabinet – írja az Index. Arról korábban Kósa Lajos beszélt, hogy április 26-án nyújthatja be a kormány az Országgyűlésnek a nyári szünet előtt elfogadandó javaslatot.
