Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A francia hatóság végül is nem vette igénybe ezt a szolgáltatást, mert nem volt törvényes lehetősége az informátor díjazására. Mindezt a Le Canard Enchainé című lap meg is írta. Ez az eset volt az a csepp, amitől aztán betelt a pohár. 20 parlamenti képviselő összeállt és benyújtott egy módosítót az akkor már szinte elkészült 2017-es pénzügyi törvényhez. Ebben javasolták, hogy a nemzetközi hálózatokat fölhasználó adócsalók leleplezőit legálisan lehessen díjazni. Ezzel a kiegészítéssel együtt szavazta meg a francia parlament a törvényt, amelynek 109. cikkelye, a lebuktatók díjazását előirányzó rész most lépett életbe.
Igaz, a lényegről, vagyis az informátoroknak fizetendő összegről szinte semmi nincs a törvény szövegében, de még a végrehajtási utasításban sem. Annyi áll benne, hogy a kifizetendő összeget a konkrétan érintett adóhatóság vezetője határozza meg és annak arányosnak kell lennie azzal a veszteséggel, amit az adócsaló a francia államnak okozott. Persze vannak sejtések. Pénz- és adóügyekben járatos szakértők szerint 2017-ben 2,7 millió euró áll majd rendelkezésre a lebuktatók díjazására – írja a párizsi Le Figaro.
A törvény csakis a nemzetközi csatornákat felhasználó adóelkerülők lebuktatóit érinti. Így akarják elkerülni a hazai, kicsinyes bosszúból tett feljelentéseket, pitiáner, pár ezer eurós adócsalási tételek miatt. Franciaország nemzetközi viszonylatban egyébként nem élharcos ebben a tekintetben. Sok OECD-országban is díjazzák a csalók lebuktatóit, igaz, nem mindig hozzák nyilvánosságra az eseteket. De például Németországban és Dániában is közölték a hatóságok, hogy több nagy nemzetközi adócsalási ügyet olyan informátorok segítségével derítettek fel, akik aztán megkapták megérdemelt és hivatalosan is jóváhagyott jutalmukat.
