szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az elektronikus jegyrendszer ha késve is, de lassan megvalósul a fővárosban. A városvezetés azonban számtalan tervet dédelget az okosváros kialakítása jegyében a közösségi teherszállítástól a kéményregiszterig.

Július elsején a Kálvin téren indul a BKK elektronikus jegyrendszerének tesztüzeme – tudta meg a hvg.hu. Lapunknak Szegvári Péter, a főváros önkormányzati főtanácsadója elmondta: a tesztüzemben már az új típusú, e-személyivel is igénybe lehet venni a szolgáltatást. (Hasonló szolgáltatást az év elején a MÁV is bevezetett kísérleti jelleggel, és a Volán-társaságok is dolgoznak ezen.) Persze nemcsak a személyit tudja majd leolvasni a szerkezet, hanem mobilapplikációval is használható lesz az élesben várhatóan 2018-től üzemelő rendszer.

Sok mindenre jó lehet majd az e-személyi, de fogunk-e vele közlekedni?

Közlekedési jegyként is működne az e-személyi. Ami egyfelől praktikus, másfelől kockázat: a személyi adatok és a mozgásinformációk összekapcsolhatósága a Nagy Testvért segíti. A fővárosi elektronikus jegyrendszer bevezetése annyit csúszik, hogy talán már nem is lesz. A legújabb elképzelések szerint külön közlekedési kártya helyett a tavalytól igényelhető elektronikus személyi igazolvánnyal utazhatnának a budapesti közösségi közlekedés járműveit használók - tudta meg a HVG.

A bevezetést nem siette el a BKK: már annak is négy éve, hogy a beléptetőkapukat a Corvin negyed metróállomásnál tesztelték, abban az évben, mikor a főváros az EBRD-től kölcsönt is felvett a fejlesztés megvalósítására. A technika ennél gyorsabban halad előre – emelte ki Szegvári Péter, visszaemlékezve arra, hogy akkor még papíralapú jegyben is gondolkoztak, a kiépülő rendszer azonban már nem ilyen lesz.

©

A szakemberrel egy bécsi szakmai fórumon beszélgettünk, amelynek a témája az intelligens város volt. Az Európai Beruházási Bank (EIB) által szervezett rendezvényen Szegvári Péter közép-európai városvezetők és az uniós források felhasználását segítő Jaspers-program szakértői között beszélt a budapesti tervekről.

Például arról a PURE-projektről, amely az első magyarországi fejlesztés, amelyet az EIB az uniós gazdaság fellendítését segítő, Juncker-tervként emlegetett program eszközeivel (EFSI) segíthet. Igaz, nem teljes egészében magyar projektről van szó: a PURE-ban három európai város – Budapest mellett Gent és Koppenhága – együtt igyekszik kialakítani tematikus terveket. Budapesten ez jelenti például a Duna-partot, de a barnamezős vagy a szociális rehabilitációs területeknél is egységes koncepció alapján – tehát nem feltétlenül kerületenként – indítanának el fejlesztéseket. 

BKK- hajók.
©

Ötletekből nincs hiány: a Duna esetében ilyen például a BKK-hajók integrálása a fővárosi tömegközlekedésbe. A részben már megvalósult fejlesztést pedig egyfajta közösségi szállítással is kiegészítenék például azon áruknál, amelyek a csepeli szabadkikötőn keresztül érkeznek a fővárosba.

Adatbázis a szmog ellen

A tematikus fejlesztés sem új gondolat, és a Smart City koncepciók kidolgozása is már 2014-2015-ben elindult Magyarországon. Igaz, az erről szóló fővárosi koncepciót csak idén januárban fogadta el a fővárosi közgyűlés. Az újításokra leginkább az EU különböző programjaiból számíthatnak pénzre a budapestiek, a „nemzeti borítékból”, vagyis a felzárkózási alapokból alig, mivel a főváros gazdasági fejlettsége miatt ezekre korlátozottan jogosult. Itt jöhet a képbe az EIB által koordinált EFSI, vagy akár olyan közvetlenül Brüsszelből érkező pénzek, mint a Horizon 2020 innovációs támogatásai, vagy éppen a természet- és környezetvédelmi fejlesztéseket támogató LIFE.

Egy kémény füstje Budapesten 2017. január 24-én.
©

Ebből valósítanák meg a HungAIRyt, amelyben több magyarországi város mellett Budapest is részt vesz, a közgyűlés erről április végén döntött. A cél az, hogy csökkentsék a levegőben a szmogot előidéző szálló por mennyiségét. Egyelőre két pilot projektről van szó: az egyik a Vérmező park megújítása – ezzel a főváros egyik légcsatornájának tisztítása –, a másik pedig egy fűtési adatbázis összeállítása. A szálló port ugyanis elsősorban a korszerűtlen fűtéssel kötik össze. Az adatgyűjtés nem egyszerű feladat a fővárosban, mivel az ingatlanok 99 százaléka magánkézben van. A mostani projekt tehát egy későbbi korszerűsítési program forrásigényét is felméri.

Ennél előrébb jár már a közvilágítás „intelligens” átalakításának terve. A főváros többségi tulajdonában levő Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) számára nyújtott tulajdonosi kölcsönt egy olyan kísérleti fejlesztés megvalósítására költenék, amelynek a keretében hétezer fényforrást nem csupán energiatakarékos fényforrásokkal szerelnek fel, de a lámpaoszlopok is többfunkciósak lesznek. Például forgalmi adatokat regisztrálnak, de akár wifi-hotspotként működnek. A főváros terve egyébként az, hogy az évtized végére valamennyi közterületen elérhető legyen az internet. Ebben az esetben a fejlesztés forrása az lehet, hogy a BDK az energiatakarékos fényforrásokkal évi 2 gigawattórányi áram költségét tudja megtakarítani.

A főváros sem marad ki a kormány által sokat emlegetett e-mobilitási tervekből. Sőt, egyből elektromos személygépkocsikkal indítana autómegosztó szolgáltatást a BKK a Bubi mintájára. Ez a gondolat egyébként nem csak a főváros vezetőinek fejéből pattant ki, hanem a Bubi főszponzora, a Mol is dédelgeti. Szóval Budapest szépnek már szép, de akár okos is lehet.

Támogatás vagy hitel?

A kelet-közép-európai országoknak még az uniós támogatások lehívása is gondot okoz néha, ez is magyarázhatja, hogy ebbe a régióba alig érkezett még az unió beruházási programja, a Juncker-terv pénzeiből – így magyarázta lapunknak Vazil Hudák, a programot koordináló Európai Beruházási Bank alelnöke. A különbség szembetűnő: a források 92 százaléka Nyugat-Európában landolt eddig, Kelet-Közép-Európába csak 8 százalék jutott. Az alelnök szerint a helyzeten az úgynevezett beruházási platform alkalmazása segítheti a településeket: ez egyfajta keretmegállapodás, amelyen belül a városvezetés dönthet arról, végül mire használja fel a lehívható hitelt.

A magyar fővárosnak ilyen megállapodása az EBRD-vel van, ebből finanszírozzák az elektronikus jegyrendszer kialakítását. De az EIB sem ismeretlen Budapesten: részben a bank hiteléből valósult meg a négyes metró és a kettes metró rekonstrukciója is. Úgy tudjuk, most az új budapesti szuperkórház építéséhez is igényelne kölcsönt az EU finanszírozó bankjától a kormány.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy Orbán Ráhelre nagyon hasonlító jelöltet indít az ellenzék Óbudán

Egy Orbán Ráhelre nagyon hasonlító jelöltet indít az ellenzék Óbudán

Ma lenne az alanyi jogon mindenkinek járó 2,5 millió forint napja – ha nem lenne óriási kamu a hír

Ma lenne az alanyi jogon mindenkinek járó 2,5 millió forint napja – ha nem lenne óriási kamu a hír

Berki feljelentette Puzsért, miután Puzsér feljelentette Berkit

Berki feljelentette Puzsért, miután Puzsér feljelentette Berkit

Jó hír, hogy hosszú idő után kisebb lesz az ózonlyuk

Jó hír, hogy hosszú idő után kisebb lesz az ózonlyuk

Amerikában regisztrált címen gyűjtik a Fidesz-szavazók adatait

Amerikában regisztrált címen gyűjtik a Fidesz-szavazók adatait

Olyan dolgot talált ki a Snapchat, amit a Facebook azonnal le akar majd másolni

Olyan dolgot talált ki a Snapchat, amit a Facebook azonnal le akar majd másolni