„Egy 86 éves magyar zsidó vagyok, aki a II. világháború után lett amerikai állampolgár. Nagyon fiatalon megtanultam, mennyire fontos, hogy milyen politikai rendszerben élünk” – így mutatkozott be brüsszeli hallgatósága előtt Soros György. Az üzletember az Európai Bizottság éves gazdasági fórumának főszereplője – egy olyan konferenciáé, ahol jellemzően az EU gazdasági irányítói beszélnek az EU gazdasága előtt álló kihívásokról, nem túl meglepő módon az EU kevesek által érthető szaknyelvén.

Soros így annak ellenére kakukktojásnak tűnhet a Brüsszeli Gazdasági Fórumon, hogy a veterán üzletember számos írásában elemezte már az EU helyzetét. Az meg az Európai Bizottság részéről jelzésértékű, hogy beszéde sokkal inkább szólt az európai demokratikus értékekre leselkedő veszélyekről, mint például arról, hogy „a szociális egyenlőtlenség elleni harcot mennyire nehezíti meg a gazdasági növekedés lassú üteme”.

Az persze elképzelhetetlen lett volna akár egy évvel ezelőtt is, hogy a felszólalásban – amelynek legfontosabb része magyarul már elhangzása előtt olvasható volt a hvg.hu-n – Soros közvetlenül szólította meg Orbán Viktort, aki az elmúlt hónapokban a magyar nemzet első számú közellenségévé tette az üzletembert. Persze naivitás lenne azt gondolni, hogy Soros találomra választotta Brüsszelt a visszaszúrásra, annál is inkább, mivel már az EU-ban érthetően visszatetszést keltő „Állítsuk meg Brüsszelt”-kampánynak is ő vált az „arcává”.

Soros György beszéde az EUBEF 2017 gazdasági fórumon Brüsszelben 2017. június 1-jén.

AFP / SOOC / Alexandros Michailidis

Soros tehát kiállt az európai közgazdászok elé és arról beszélt: „Életem meghatározó élménye Magyarország náci megszállása volt 1944-ben. Akkor valószínűleg meghaltam volna, ha apám nem ismeri fel, mennyire súlyos a helyzet, és nem szerez hamis papírokat a családja és sok más zsidó számára; az ő segítségével a legtöbben életben maradtunk.”

A kommunistává váló Magyarországot 1947-ben hagyta el – folytatta –, politikai filozófiájának az alapját pedig Karl Popper osztrák filozófus hatására alakította ki. Ebben különbséget tesz a zárt és a nyílt társadalom között. Ám amíg az előbbit korábban – George Orwell idejében – a totalitárius állam jellemzésére alkalmazta, ma szerinte ezt maffiállamnak lehet nevezni, „amely fenntartja a demokrácia látszatát, de irányítói befolyásolják egyebek között a médiát és az igazságszolgáltatást, hogy meggazdagodjanak és megőrizzék a hatalmukat”.

Ilyen felvezetés után csak néhány percet kellett várnia a hallgatóságnak, hogy Soros szájából is hallják, az Európai Unióban mi is tartozik szerinte ebbe a kategóriába: „az Orbán-rezsim”. Csak hogy érezzük a különbséget: az EU-ra leselkedő külső veszélyként említette Putyin Oroszországát, Erdogan Törökországát, esz-Sziszi Egyiptomját és azt az Amerikát, amelyet „Trump szeretne teremteni, de nem képes rá”. De ezeket is „ellenséges hatalmaknak” nevezte csupán, és az EU másik trójai falovát, a lengyel kormányt sem sorolta a maffiaállam kategóriába.

Van remény?

Azért mindenesetre megdicsérte az uniós intézményeket, hogy (magukhoz képest különösen) erőteljesen reagáltak a Lengyelország és Magyarország irányából érkező kihívásra. Magyarul: a jogállamiság szisztematikus megsértésére, amelyre hazánkkal kapcsolatban legutóbb az Európai Parlament határozatban hívta fel a figyelmet. Soros mellesleg azt a legutóbb a németektől hallható javaslatot is támogatta, hogy a jogállamiság megsértői ne csak a szavazati jog elvesztését kockáztassák, hanem a felzárkóztatási támogatások kifizetését is.

Azt is világossá tette persze, hogy az EU egzisztenciális válságát nem csak ez a két ország, nem is csak a válság után teret nyerő idegengyűlölő euroszkeptikus erők idézték elő, hanem az is, hogy az unió egyre bonyolultabbá, átláthatatlanabbá, egyes területeken működésképtelenné vált. Bírálta a válság után egyes országokra kényszerített megszorítási politikát is, és azt is, hogy a menekültválságra még mindig nem sikerült közös választ adni. A legfontosabb azonban az, hogy a technokrata, szigorú rendszer helyett az emberek újra vonzónak lássák az EU-t – „a nyílt társadalom megtestesülésének”, ahogy – mint fogalmazott – fiatalon ő látta az integrációt.

Ahogy mi látjuk itt a brüsszeli fórumon, erre egyelőre még várni kell. Soros után visszatért a „rend”. Az Európai Bizottság egyik alelnökének, Valdis Dombrovskisnak a beszédéből sokadszor is meghallgathattuk azt az ígéretet, hogy a nagy nehezen, de végre gyorsuló növekedésből profitálva kombinálni kell a gazdasági és szociális konvergenciát.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.