Az időskori betegségekkel foglalkozó gerontológiai központ operatív vezetője lett, másfél száz alkalmazottat irányít majd. Ebben a kinevezésben nem az az érdekes, hogy egy fiatal nő került vezető pozícióba. Hanem az, hogy ez az egyébként szinte manöken megjelenésű hölgy boksz világbajnok. 2012-ben a 65 kiló alatti súlycsoportban nyerte meg a bulgáriai női VB-ét, és a következő évben aranyérmet szerzett a szentpétervári „World Combat Games”-en is.

Marlène Cieslik most a Les Echos francia gazdasági lapnak vallott pályafutásáról. Gyerekkorában sokáig balett-táncosnak készült, de aztán átpártolt a karatéra és fekete övet szerzett ifiként. 2004-ben került a nantes-i egyetemre és itt tért át az ökölvívásra. Az egyetemi klubban kitűnő volt a hangulat és magas színvonalú a sportmunka. Közben jogi tanulmányait közegészségügyi szervezési ismeretek elsajátításával folytatta. Életében a 2012-es év nagyon fontos: ekkor lett női boksz világbajnok és ebben az évben került, immár több diplomás szakemberként, a nantes-i egyetemi klinika alkalmazásába.

Tapasztalatszerzés céljából hónapokat töltött Vietnamban és Haitin, hogy megismerkedjen a kevésbé szerencsés sorsú országok közegészségügyi problémáival is. Minek köszönheti karrierjét a nantes-i egyetemi klinikán? Nemcsak a tanulmányainak, hanem mindannak, amit sportolóként is megtapasztalt. „Nem félek a konfliktusoktól, senkitől és semmitől sem, ha úgy érzem, hogy egy jó ügyet képviselek” – mondta „Les Echos”-nak. Ez a kemény versenyek és a mindig barátságos edzőtermek hozadéka.

Vezetőként főként azt szeretné átadni alkalmazottainak, hogy az együttműködés, a szolidaritás csodákra képes. Ezért a nantes-i klinikán Marlène Cieslik megalapított egy amatőr boksz klubot. „Nem a csihi-puhi a lényeg, hanem a közösségi szellem”- mondja. Marlène Cieslik, aki egyébként ökölvívóként nem hatalmas ütéséről, hanem villámgyors lábairól volt híres, sikeresen ültette át a polgári életbe, sőt egy kiemelkedő szakmai karrierbe sportolói tapasztalatait. De nincs ezzel egyedül Franciaországban.

Mostanában kevesen beszélnek erről, de az IMF jelenlegi főigazgató asszonya, Chrisitine Lagarde ifjúkorában az akkor világverő francia műúszócsapat tagja volt. Régebbi interjúiban elmondta: műúszóként tanulta meg, hogy vissza kell fogni a lélegzetet sokszor hosszú időre, és persze addig hallgatni is kell. Ez a tapasztalt sokban hozzájárult ahhoz, hogy briliáns üzleti karriert futott be egy nagy nemzetközi ügyvédi irodánál, aztán francia pénzügyminiszter, majd később az IMF főnökasszonya lett.