Így magyarázza a kormány, miért is nem drágult szerinte a Duna Aréna

Nem emelkedett a Duna Aréna és a kapcsolódó projektelemeinek költsége 2015 tavasza óta – ezt válaszolta Fónagy János az LMP-s Ikotity István írásbeli kérdésére. A képviselő azt kérdezte, mennyivel fog még drágulni a vizes vb, miután a 2024-as rövid pályás vb rendezési jogát is megkapta Budapest. A rövid pályás vb-ket telente tartják – a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja korábban elmagyarázta, hogy az uszodának csak abban a részében nincs most fűtés, amit lebontanak a vb után, Fónagy megismételte ezt a magyarázatot. Azt a kérdést viszont, hogy mekkora a vb összköltsége, kikerülte, helyette a Duna Aréna 49 milliárdos, szerinte 2015 óta változatlan költségéről írt. Pedig ez csak egy része a vb kiadásainak, nagyjából az összköltség harmadát jelenti.

A kormány egy 2015. májusi rendeletben valóban 49 milliárd forintot szánt a vb-re – csakhogy ez a vb minden létesítményfejlesztéséről szólt, azzal a kikötéssel, hogy a 49 milliárd a maximális összeg lehet, amit elköltenek. A legelső, a Duna Arénáról szóló szerződésben, amelyet még 2015 júniusában kötöttek meg, 38,3 milliárd forintról volt szó. Ezt 2016 novemberében módosították, akkor már 135 millióval drágult az uszoda. Aztán a tavaly év végi nagy pénzszórásban még majdnem 5 milliárdot rádobtak az árra, az indoklás szerint

a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre.

Sőt, hasonló indoklással idén februárban a tervezési munkák költségét is megemelték 103 millió forinttal. De kötöttek időközben közbeszerzéseket a projektmenedzsmentről, a távhőellátásról – ez menet közben tovább drágult – medencetisztítóról, ahogy az üzemeltetésről külön is. Az egész vb költségei pedig még durvábban elszálltak közben, már a vb megnyitója előtt bőven 100 milliárd forint fölött voltak a kiadások, azóta pedig néhány újabb szerződésmódosítással még tovább nőtt a költség.