Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Moszkva ezért azt kérte Belgrádtól, hogy október 2-ig közölje, mekkora területen találhatók zöldség- és gyümölcsültetvények, és így bizonyítsa, hogy az árut nem máshonnan szerezte be – írja a Politika című belgrádi lapra hivatkozva az MTI.
Branislav Nedimovic szerb mezőgazdasági miniszter megerősítette az értesülését, és közölte: a jövő hétfőig minden kért információt továbbítanak Moszkvának. Hozzátette: tény, hogy növekszik az Oroszországba irányuló export, ennek oka viszont az, hogy egyre nagyobb területen termelnek zöldséget és gyümölcsöt, egyre többen foglalkoznak ugyanis mezőgazdasággal Szerbiában.
Júliusig Szerbia 211 millió dollár értékben szállított mezőgazdasági terményeket az orosz piacra, ami 30 millió dolláros növekedést jelent a 2016-os első feléhez képest.
Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint azonban Moszkva nem véletlenül kérte be az adatokat, és feltehetőleg elsősorban az alma reexportját tartja valószínűnek. Mint mondta, tavaly a hivatalos adatok szerint 220 ezer tonna almát szállított ki Szerbia, amelynek 75 százaléka az orosz piacra került. Ez óriási növekedésnek számít, tíz évvel korábban, 2006-ban ugyanis Szerbia összesen 35 ezer tonna almát tudott exportálni. A nyilatkozó szerint igaz, hogy növekedett a mezőgazdasági területek száma, és jobb a termény minősége, viszont a nem hivatalos adatok szerint az alma 15-25 százalékát külföldről, főleg Lengyelországból importálja a nyugat-balkáni ország, és ezt az árut is továbbszállítja Oroszországba.
