Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Tovább folytatódik a vita arról, hogy jogalkotással okozott kárért perelhető-e az állam. A bírói gyakorlat szerint nem, s ennek megváltoztatására egyelőre kevés a remény.
Darázsfészekbe nyúlt a budaörsi önkormányzat, amikor pert indított a magyar állam ellen. A per tárgya ugyanis egy törvény, márpedig a magyar jogásztársadalom egyik évtizedek óta folyó, és máig nyugvópontra nem jutott vitája akörül forog, lehet-e jogalkotással kárt okozni. A vita annak ellenére tart, hogy a törvényhozók szándékai szerint a 2014-ben életbe lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendezte ezt a kérdést is – írja a HVG.
Mi történt Budaörssel? |
A parlament 2016 júniusában fogadta el a következő évi költségvetést, ebbe az utolsó pillanatban beletettek egy paragrafust az úgynevezett szolidaritási hozzájárulásról. Mindez az oktatás államosítása miatt történt. Miután a kormány bekebelezte az összes közoktatási intézményt, rájött, hogy túlvállalta magát, és még az sem teremt fedezetet az átvett iskolák működtetésére, hogy az önkormányzatok támogatását 27 milliárd forinttal megnyirbálták. Ezért kellett az úgynevezett szolidaritási adó, amellyel azokat a gazdagabb településeket sarcolták meg, ahol az iparűzési adó alapján számított adóerő-képesség egy főre vetített értéke meghaladja a 32 ezer forintot. Ez a Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint összesen 166 önkormányzatot érintett. Budaörsnek kiemelkedően sokat, mintegy 2,1 milliárdot kell kifizetnie. |
A kisvárosnak ez szinte elviselhetetlen teher, ráadásul ennél kevesebbet kap önkormányzati feladatainak ellátásért cserébe az államtól, tehát a saját bevételei terhére kell befizetnie a központi kasszába. Ez viszont ellentmond a kétharmados önkormányzati törvénynek, amely szerint saját bevételeivel a testület maga rendelkezik. A Budaörs Fejlődéséért Egyesület színeiben polgármesterré választott Wittinghoff Tamás vezette budaörsiek perre mentek, s álláspontjukat elfogadta a Fővárosi Törvényszék is. E szerint Budaörs nem kötelezhető arra, hogy saját bevételei terhére fizesse meg az államnak a szolidaritási hozzájárulást. Ezt az ítéletet bírálta felül a múlt héten a Fővárosi Ítélőtábla, az államnak adván igazat. A HVG e heti számában további részleteket olvashatnak az állam ellen indított perekről, esélyekről, ellentmondásokról.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.