G. Tóth Ilda
G. Tóth Ilda

Két év múlva már megintik azt a turistát, aki a hazai növény- és állatállományra veszélyes kórokozókat hurcol be az országba. Az utazási irodák mostantól felvilágosítják a nyaralókat: egyetlen leanderhajtás fertőzése is letarolhatja a kiskertet.

Az ukrán–magyar határon állíthatják majd fel az afrikai sertéspestis emlékművét – már ha ezúttal is szoborral kívánnának tisztelegni a kórokozót távol tartani próbáló szakemberek munkája előtt. Hasonlóan cselekedtek ugyanis a Győr melletti Héderváron 1997-ben, amikor a növényvédők 50 évvel ezelőtti győzelmének emlékére felavatták az akkor még megfékezett krumplibogár emlékművét. Battonyán pedig az amerikai kukoricabogárról mintázott szobor emlékeztet arra: itt lépte át először a határt a kártevő.

A sertéspestis terjedése elleni küzdelem részeként hetek óta elkobozzák a hatóságok az Ukrajnából Magyarországra belépő utazók húsos szendvicseit, a múlt héten pedig fokozódott a pánik, miután az országhatár melletti Tiszaújlakon – igaz, egyelőre az ukrán oldalon – felbukkant a vírus egy helyi sertéstelepen. Nem a potenciálisan fertőzött húskészítmények fogyasztóit féltik a kártevőtől, az ugyanis emberre nem veszélyes, ám amennyiben a kórokozó a kommunális hulladékba kerül, könnyen megfertőzheti a közeli sertésállományt. Annak pedig előbb-utóbb nemcsak az lesz a következménye, hogy állatok tömegét kell elpusztítani, majd a gazdákat állami pénzből kártalanítani, de az is, hogy – mint a madárinfluenza miatt a kacsahús – megdrágul a karaj és a dagadó.

Szigorú ellenőrzést folytattak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei az elmúlt hetekben az ukrán határnál. Azt tapasztalták: noha kihirdették, hogy nem szabad a szomszédos országból állati eredetű terméket behozni, minden második beutazó fittyet hányt a szabályra. Persze nem biztos, hogy egy kósza parizeres szendvics lesz az oka, ha netán mégis megjelenik Magyarországon a Kárpátalján augusztus 12-én felfedezett állatbetegség, ám bőséggel akad arra példa, hogy a gyanútlan turisták olyan kórokozókat cipelnek haza a nyaralásukról, amelyek aztán a hazai növényeket vagy állatokat károsítják. Az effajta invazív importkártevőknek még nem ismert az ellenszere, illetve megtelepedésük esetén előbb-utóbb olyan mennyiségben elterjednek, hogy lényegében „megkapják a magyar állampolgárságot”, lekerülnek a tiltólistáról, azaz meg kell tanulnunk velük együtt élni – mutatnak rá a Nébihnél.

Növényútlevél egy fővárosi kertészetben. Nem esik messze
©

Így történt ez pár éve a pettyes szárnyú muslicával, amely az utasokkal érkezett Magyarországra, és – ellentétben korábban megjelent rokonával, az ecetmuslicával – már az ép, egészséges gyümölcsöket is meg tudja támadni, hogy az általa ejtett seben keresztül lerakja a petéit. Az ilyen új kórokozók nyomát rovarcsapdákkal követik a növényegészségügyi szakemberek, s így kimutatták, hogy a pettyes szárnyú muslica egyértelműen az autópályák mentén vonult be az országba. „Tavaly komoly károkat okozott a hazai málnásokban, szőlészetekben, és mivel jellemzően a betakarítás idején károsítja a gyümölcsöt, nehéz ellene védekezni” – mondja Jordán László, a Nébih elnökhelyettese.

Gyökeres fűszernövények és mimóza, vágott orchidea, sivatagi rózsa, vöröshagyma, gabonazsizsikkel fertőzött száraztészta, moha és talaj – csak néhány azok közül a veszélyesnek minősített „szuvenírek” közül, amelyeket a Nébih ellenőrei elkoboztak az utóbbi hetekben végzett ferihegyi ellenőrzések során. Sokan nem tudják ugyanis, hogy az EU-n kívülről tilos, pontosabban növényegészségügyi bizonyítványhoz kötött a legtöbb növény behozatala. A bizonyítvány beszerzése macerás, és díja is van. Horvátországból persze – EU-tag lévén – nem tiltott hazahozni egy leanderhajtást, a Nébih most mégis arra figyelmezteti az utazókat, hogy érjék be a hazai kertészetek portékáival. Az EU-n belül ugyan csak az úgynevezett „szaporítás és ültetés céljára előállított növények” esetében – egyes, jogszabályban meghatározott fajoknál – kötelező a növényútlevél, ám egy kósza szál fertőzött leanderrel is letarolható a hazai kiskert. Az „útlevéllel” persze az előállítójuk köteles ellátni az uniós növényeket, az amszterdami tulipánhagymákat éppúgy, mint a hazai díszfaiskolák almafacsemetéit. Ezzel a – lényegében a címkén feltüntetett – jelzéssel azt igazolják, hogy az adott példányon nem tapasztaltak semmiféle fertőzésre utaló jelet. „A tulipánhagyma például a fonálféreg gazdanövénye, míg a leanderen a szőlőültetvényeket károsító baktériumalfajt mutattak ki nemrég Németországban” – mond példát Jordán László.

A Nébih most összefogott az utazási irodákkal a hatékonyabb tájékoztatás végett. Szóróanyagokkal, felvilágosítással látják majd el az utazásszervezőket, és országos kampányt is indítanak a jobb tájékozódás érdekében – más kérdés, hogy ezt miért éppen a nyár végén teszik. Az indoklás szerint azért, mert elkezdenek előkészülni arra, hogy az EU-ban 2019. december végétől a turistákat is felelőssé teszik, ha kórokozókat importálnak.

„Elképzelhető, hogy a klímaváltozással északabbra költöznek más kórokozófajok is, itt találva meg a nekik optimális környezetet” – figyelmeztet a Nébih szakembere, példaként az Afrikában gabonamezőket károsító rozsdagombát említve. Nemrég pedig több száz éves dél-olaszországi olajfaültetvényeket kellett megsemmisíteni, mert ellepte azokat az amerikai származású Xylella fastidiosa nevű baktérium, amely ellen „csak a vas és a tűz hat”. Ráadásul szinte válogatás nélkül támadja meg a fás szárú növényeket, nem csoda, hogy a hazai szakemberek félnek a megjelenésétől. Ezeknek a betegségeknek egyelőre nincs ellenszerük, így európai megjelenésük komoly veszélyt jelent.

G. TÓTH ILDA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!