Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Kesztyűt kerestünk, és Európában egyedülálló kesztyűkészítő közösséget találtunk Pécsett. Nappabőrök és sztárfotók között néztük meg, hogyan készül el az a ruhadarab, amelynek a legyártásához kilenc ember kell, de egyre kevesebben vállalkoznak rá.

„Pár éve alig lehetett Madonnát látni vörös autóskesztyű nélkül, a feltűnő ruhadarabot még egyik turnéján is viselte. A gond csak az volt, hogy az a koncert közben mindig olajos lett, ezért a fellépések után dobta is ki a művésznő. És egyszer hajnali kettőkor jött a telefon: azonnal szükség lenne vagy harminc párra, mert már csak kettő maradt. Fél egykor indul Pécsről a FedEx, addigra kész volt a harminc pár, másnap hajnalra pedig már ki is ért Kaliforniába a szállítmány.”

Madonna a Vogue címlapján pécsi kesztyűben
©

Hornicz Bernadett, a Karma kesztyűket készítő pécsi társaság kereskedelmi igazgatója mesél műhelyük közepén, Madonna fotója előtt. A rögtönzött tablón ott van az énekesnő mellett Ryan Gosling is, ahogy a Drive – Gázt! című kultuszfilmjében mereven bámul a volán mögül. Kezén a barna autóskesztyű szintén az itteni mesterek keze munkája. „Mindig tudtuk, hol mutatták be éppen a filmet: a premier után ott ugrott meg hirtelen a kereslet a kesztyű iránt.”

A Karma egyike annak a nyolc cégnek, amelyik ma Pécsett a hagyományos módszerrel gyárt bőrkesztyűt. Bár alapvetően mind divatkesztyűt készítenek, piacaik között vannak eltérések. Horniczék például a magyar származású Gáspár Dórának szállítanak, az ő kaliforniai cégének kesztyűi – Gaspar Gloves márkanéven – rengeteg hollywoodi szuperprodukcióban és még több szupersztár kezén bukkannak fel Madonnától Ryan Goslingig, vagy Batmantől Lady Gagáig.

Ami közös bennük, az a módszer, amely több mint 150 éves hagyományt követ: kizárólag kézi szabással, kézzel vagy kézi varrógépekkel készítik el, saját márkanevük mellett pedig a Pécsi Kesztyű Klaszter tagjaiként egy közös védjegyet is használhatnak – persze akkor, ha saját maguk árulják a termékeket.

A fő vásárlók ugyanis inkább olyan nyugati márkák, mint amilyen a Doroty Gaspar Gloves. De készültek itt már kesztyűk a Diornak, a Coach-nak és több királyi családnak is – és ezen még az sem változtatott, hogy a rendszerváltás előtt a cég állami tulajdonban, gigantikus bőrös céggé felpumpálva működött.

Mit is kapnak a pénzükért?

De miért is olyan különleges az a ruhadarab, amelyikből Madonna több tucatot fogyasztott el, a gyártók viszont – mint Marczi Gábor, a Pécsi Kesztyű Klaszter elnöke mondja –

inkább azon bosszankodhatnak, hogy bejön egy vevő egy 15 éves kesztyűvel, és azt mondja, ez még teljesen jó.

A pécsi kesztyű jellegzetessége az, hogy kézre simul a jobbára báránybőrből varrt ruhadarab. Érthető, hogy legnagyobb kincs itt az alapanyagraktár – mutat körbe Hornicz Bernadett: az olasz bárány nappabőrön kívül van itt szarvas, rénszarvas, de olyan különlegesség is, mint a peccary. Ez utóbbi egy dél-amerikai sertésfajta bőre, amely valamivel vastagabb a báránynál, mégis rugalmas és puha, a látható szőrtüszők pedig érdekes mintázatot adnak neki.

©

Tapintásra minket, laikusokat mégis a díszítésnek használt orylag szőrme varázsolt el a legjobban. A házinyúlfajtát a nyolcvanas évek végén Franciaországban tenyésztették ki, és a legsűrűbb, egyben a legfinomabb szőrmék egyike az állaté – igaz, egy ilyen kesztyű ára már 35-40 ezer forintnál kezdődik, míg egy báránybőrből készült pár ennek a harmadáért-feléért is kapható.

És hogy mi a pécsi kesztyű titka? Leginkább a szabás módja. Először benedvesítik a bőrt, majd kézzel megnyújtják, ami nem csak a megfelelő rugalmasságot biztosítja, de azt is, hogy a hordás során ne nyúljon tovább a kesztyű.

Ehhez nem csak erős kéz kell, de a szabásznak azt is éreznie kell, mikor jó az anyag – mellesleg a kivágásnál azt is figyelembe kell vennie, hogy a jó kesztyű mintázata szimmetrikus és egyforma, miközben a bőrök mindegyike egyedi.

A kivágott darabokat aztán préselik, majd mindegyik kap egy sorszámot. Ezt követően illesztik össze a kesztyűket, egy részüket kézzel, de többnyire a kézi varrógépek valamelyikével. Ezek a masinák nagyjából annyit változtak az elmúlt évszázadban, hogy ma már a láb ereje helyett motor hajtja őket – mondja Hornicz Bernadett. „Nemrég meghibásodott egy alkatrész, és amikor rendeltünk, annyit kérdeztek: ugye tudják, hogy ezt a típust 90 éve gyártották?”

Hornicz Bernadett a Karma kesztyűket készítő műhelyben
©

A kesztyűnél apró darabokat illesztenek össze, és pontosan egy millimétert hagynak rá: „gondoljon bele, ha két milliméter a ráhagyás, az egy négy varrásvonallal összerakott ujjnál már majdnem fél centi mínusz, ilyen keskeny ujja senkinek nincsen!” – magyarázza Marczi Gábor. A varrást végzőknek nem csak pontosnak, de óvatosnak is kell lenniük, hiszen nincs javítási lehetőség: az egyszer átszúrt bőrt nem lehet bontani és újra összeilleszteni.

A varrás után kerül a bélés – többnyire gyapjú, kasmír vagy selyem – a kesztyűbe – itt megint ügyesnek kell lenni, hiszen kívülről nem látszódhat az összeillesztés nyoma. Ezután kerül a kesztyű a „csinosító részlegbe”, ahol benedvesítik, préselik, aztán vasalják is, így kerülhetnek a boltba fényes és sima kesztyűk.

Viszlát, aranykor?

Egy ilyen kesztyűhöz kilenc ember kell – mondják Pécsett, a Karma Kesztyűnél pedig 30-35 ember készíti a ruhadarabokat, tavaly 28-30 ezer párat. Hornicz Bernadett azt mondja, tavaly megbolydult a piac itthon és külföldön is, idén pedig akár a 40 ezret is elérheti a termelés.

Persze volt ez százezer is, de a válság, a meleg telek és az orosz piac bedőlése is rontotta a helyzetüket. És természetesen az, hogy ők 25 eurónál olcsóbban nem tudnak legyártani egy pár kesztyűt, amit több megrendelő sokall.

Kézműves gyártókat már Nyugat-Európában se nagyon találni, pedig a pécsi kesztyű technológiája is onnan származik. Más kérdés, hogy az akár több száz euróért kínált ruhadaraboknak ott sokkal könnyebben találnak vevőt, így inkább a forgalmazókat kell meggyőzniük a pécsieknek arról, hogy ne a Távol-Keleten próbálkozzanak a gyártással, hanem az ő műhelyükben. „Több olyan partnerünk is volt, amelyik elvitte Kínába a gyártást, mert az gazdaságosabbnak tűnt, de pár éven belül kiderült, hogy a vevők nem tolerálják az alacsonyabb minőséget, így inkább fel is hagyott a kesztyű forgalmazásával” – mondja Marczi Gábor.

©

Mégsem panaszkodnak a gyártók, hiszen a tavalyi év nem csak a Karmánál volt kiemelkedően jó. Volt olyan cég, amelyiknek 20 százalékkal nőtt az exportja, de volt olyan is, amelyiknek a belföldi árbevétele ugrott meg 40 százalékkal. Mindezt úgy – emeli ki az elnök –, hogy a világpiac összességében nem is növekedett. És azt is túlzás lenne állítani, hogy hirtelen megnőtt volna a bőrkesztyűk népszerűsége.

De milyen áron?

A pécsiek mindenesetre igyekeznek népszerűsíteni a város nevét viselő nagy hírű terméküket. A Belvárosban 2011-ben nyílt egy kesztyű márkabolt. Marczi Gábor kezdeményezésére tavaly új helyre költözött az üzlet, amelyhez több gyártó is csatlakozott. A látványos üzlet felett pedig egy múzeumban állították ki a nagy állami kesztyűgyár egykori igazgatója, a 62 éve kesztyűsként dolgozó Marczi Mihály által gyűjtött relikviákat.

Létezett korábban is egy kiállítás a siklósi várban, ennek a nyolc éve bedobozolt anyagát szintén bemutatja itt a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A kesztyűgyártást meghonosító Hamerli család gyűjteményével és az 1948 utáni időszak gyűjtésével együtt ez eddig sosem látott mértékű átfogó bemutatása a pécsi kesztyűs szakmának.

 

©

A termék bemutatásánál azonban nagyobb gondja is a pécsieknek: a nyugat-európai átok, a kézműves munkaerő hiánya hamarosan őket is utoléri. Jelenleg nincs olyan kesztyűs a környéken, aki ha dolgozni akar, nem talál magának megfelelő munkát – mondja Marczi Gábor, aki azért hozzáteszi: ha a cégek meg akarják tartani a dolgozóikat, komolyabb béremelésre kényszerülnek.

Az utánpótlás azonban még úgy is súlyos problémát jelent, hogy volt, aki tavaly 30 százalékos béremelést adott a fizikai dolgozóinak. A klaszter egy oktatási programot is kidolgozott, a szakképzési koncepció kialakításakor azonban nem igazán vették ezt figyelembe. Így például azok, akik Horniczéknál töltik a gyakorlatukat, nem csupán kesztyűkészítést, de négy másik bőrös szakmát is tanulnak.

Ennek ellenére a Karmánál is rengeteg tanuló megfordult már, bár támogatást nem igazán kérnek ezért. „Rugalmatlan a rendszer, hiszen egy évig biztosítanunk kellene a foglalkoztatásukat a támogatásért, de mi van, ha két hét után kiderül, hogy nincs tehetsége ehhez a munkához?” – kérdezi Bernadett.

A dolgozók között a legnagyobb „kincs” a kesztyűket tervező technológus: „mi még jó helyzetben vagyunk, mert nálunk a negyvenes éveiben jár, máshol hetvenéves, és őt igazán nehéz pótolni, gépesíteni pedig ezt a szakmát sem lehet” – teszi hozzá a Karma kereskedelmi igazgatója.

Az ő cégüknél az elmúlt évtizedekben 30 ezer modell gyűlt össze. És hogy ebből mi most a divat? Marczi Gábor szerint most a szürke a menő, Hornicz Bernadett úgy tapasztalta, hogy webshopjukban inkább a színes kesztyűket keresik, de a megrendelőik még mindig inkább fekete darabokat kérnek. Itt azonban nincsenek olyan éles váltások, mint a ruháknál. Mint a klaszter elnöke fogalmaz: „amikor tervezünk egy kesztyűt, sosem számítunk arra, hogy szétkapkodják. Lehet, hogy öt év múlva is még ott lesz a kollekcióban, mi nem lehetünk felületesek”.

©

A bőr másfél évszázada

A kesztyűkészítést Ranolder Péter indította el Pécsett 1762-ben, a pécsi kesztyű azonban nem hozzá, hanem Hamerli Jánoshoz köthető, aki 1861-ben nyitotta meg üzemét a városban. Hamerli tímár vándorinasként Nyugat-Európa városaiban járva tanulta ki a mesterséget, majd kesztyű és sérvkötő készítésére kapott engedélyt 21 évesen.

A Kis-Flórián utcai műhelyt hamar kinőtték Hamerliék, ahogy János kesztyűi egyre nagyobb hírnévre tettek szert Monarchia-szerte. A kiegyezés idején már nyugati présgép és 50 varrógép segítette a munkát – az első lábhajtásos kesztyűvarrógépet éppen 1867-ben gyártották le.

1870-ben már 70 ezer kesztyű került ki a műhelyből. Az igazi virágkor azonban Hamerli János 1895-ben bekövetkezett halála után, a századfordulón jött el, fia, Ferenc nagyvállalattá tette a családi céget. A két világháború közötti nehéz időszak sem döntötte romba a társaságot, amely 1940-ben már négyszáz embernek adott munkát.

A Hamerli-család az államosítással, 1948-ban veszítette el világhírű üzemét, a gyártás azonban folytatódott tovább, igaz, ekkor már a pécsi bőrgyárhoz csatolva. A brit bárány alapanyagot az ötvenes években sertéssel pótolták, és elképesztő ütemben növelték a gyár kapacitását: a hatvanas évektől több dunántúli városban is készül a pécsi kesztyű. 1981-ben már ezer embernek adott munkát a cég, a kezük alól egymillió pár kesztyű kerül ki.

Ebben az évben készült ez a klasszikus reklám is:

A hetvenes években bőrruhák varrásába is belefogott a cég, ám ez sem volt elég: a privatizáció idején már darabokban tudták csak értékesíteni a nagy múltú gyárat. A kilencvenes években csaknem harminc kesztyűgyártó volt még, ma Pécsett hét családi cég folytatja a kesztyűkészítést, a Zsolnay negyedben pedig látványmanufaktúra mutatja be a kézműves hagyományt.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Két órát kell sorban állni a Fundamenta ügyfélszolgálatán

Két órát kell sorban állni a Fundamenta ügyfélszolgálatán

Kovács Patrícia: „Nagyon érdekel, hogy mi van az ajtó mögött”

Kovács Patrícia: „Nagyon érdekel, hogy mi van az ajtó mögött”

A hatályba lépett hajléktalanrendeletről ír a BBC is

A hatályba lépett hajléktalanrendeletről ír a BBC is

A bajor Seehofer a kevésnek is örül

A bajor Seehofer a kevésnek is örül

Egy éjszaka alatt válsághelyzet alakult ki Dél-Franciaországban, hatan meghaltak az áradásokban

Egy éjszaka alatt válsághelyzet alakult ki Dél-Franciaországban, hatan meghaltak az áradásokban

Luxemburgban a kereszténydemokraták nyerhetnek, akik kiraknák a Fideszt az Európai Néppártból

Luxemburgban a kereszténydemokraták nyerhetnek, akik kiraknák a Fideszt az Európai Néppártból