Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Jelenleg kb. 90 állam ad útlevelet, letelepedési engedélyt, vízumot vagy akár állampolgárságot is olyan személyeknek, akik egy meghatározott összeget fektetnek be a „befogadó ország” gazdaságába.
Persze óriási különbségek vannak például Portugália, Málta, Görögország vagy az Egyesült Arab Emírségek gyakorlatában. Az OECD gyanúja szerint azonban ezekben az akciókban van valami közös. A sunyin szerzett jövedelmek eltüntetése, a nemzetközi banktranzakciók láthatatlanná tétele, vagyis a pénzmosás és az adócsalás nagyipari módszerekkel történő elősegítése.
Nézzünk néhány példát: ha valaki 500 ezer eurót fektet be Portugáliában, legális rezidens státuszt, tehát tartózkodási engedélyt kap, és 10 éven át adómentesen veheti fel jövedelmeit. Portugália 2012 óta 2420 aranyvízumot adott ki, ezek 80 százalékát kínaiak kapták. Tehát nem elsősorban a német, svéd vagy holland befektetők profitálnak a programból, amely remek lehetőség a profi csalóknak is. Ha valaki X országban szerez nagy pénzt, majd Y ország rezidense lesz, és pénzét egy harmadik ország bankjába teszi be, az első és a harmadik ország közötti ellenőrizhető kapcsolat de facto megszűnik. Ez remek lehetőség az adócsalásra.
Az Európai Unión belül Görögország is igyekszik befektetőket csábítani a portugál modell alapján, és náluk csak 250 ezer eurós az alsó határ a schengeni vízum megszerzéséhez. Mert persze a nagypályásoknak ez a lényeg. Érdekes, hogy Franciaország is meghirdette ezt a programot, de más feltételekkel: 10 millió eurós beruházást, vagy minimum ötven munkahely létesítését kellett volna vállalniuk a francia útlevélre ácsingózóknak. Persze ez a program csak valódi beruházókat vonzott volna, de nekik nincs szükségük se útlevélre, se szélhámosságra. Tehát Franciaország érdeklődők híján be is szüntette ezt a projektet.
Az OECD most arra kéri tagállamait, hogy szolgáltassanak információkat a gyanús ügyletekről. A nemzetközi szervezet anyagában, legalábbis a Le Figaro által idézett részletekben, nincs szó a magyarországi letelepedési kötvényekről. A Transparency International friss jelentésében viszont igen, mint olyan eszköz, amely felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
