Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Nem igazán sikerült tartani a menetrendet tavaly sem, a vonatok nem egészen 12 százaléka késett a MÁV adatai szerint, és az arány nagyjából megfelelő a korábbi években regisztrált késések arányának.
Tavaly a teljes magyarországi vasúthálózaton összesen 1 831 556 percet késtek a személyszállító vonatok – derül ki a MÁV válaszából, amelyet az Indexnek küldött, miután a lap közérdekű adatigényléssel fordult a vasúttársasághoz a késésekkel kapcsolatban.
2017-ben ezt a késést összesen 120 423 vonat hozta össze. A pályahálózaton 2017-ben 1 042 212 személyszállító vonat közlekedett, és a vonatok 11,55 százaléka késett. Ez az arány nagyjából megfelel az előző évek arányának.
Az egy vonatra jutó fajlagos késés így tavaly 15,2 perc lett. A legtöbbet késő, rekordervonat a januárban Esztergomnál kisiklott 2028-as számú volt, amely 971 percet vesztegelt.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a MÁV olyan standard alapján (UIC) számolta ki az adatokat, amely szerint az 5 perc 59 másodperc alatt késő személyszállító vonatok még pontosnak számítanak. Ennek fényében előfordulhat, hogy valójában több késés volt az itt közöltnél – jegyzi meg az Index.
A lap kíváncsi volt arra is, hogy egyes fontos vonalakon mennyit késtek a személyszállító vonatok. Az adatok alapján látszik, hogy a késéssel leginkább „fertőzött” vonalak a pécsi és a szegedi, a fajlagos, vagyis az egy vonatra számított késés ezeken a legdurvább. Budapest és Szeged között a személyszállító vonatok negyede nem volt pontos 2017-ben, míg Budapest és Pécs között a 28 százalékuk. Az elővárosi vonatok között a grafikon szerint a váci vonalon volt a legtöbb késés.
Az Index korábbi részletes adatkérése alapján a vonatok féléves bontásban összesen 1,77 évet késtek a 2008-2014 közötti időszakban. A tavaly összehozott 1 831 556 perc késés csaknem 3,5 évnek felel meg. Vagyis ebből kiindulva az eddigi nagyszabású vasúti beruházásoknak egyelőre nincs látszata a késések szempontjából – állapítja meg a lap.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Központi minimumponthatár évek óta nincs, viszont egyes egyetemek saját hatáskörben megtartották őket.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.