Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Hiába van EU-s irányelv arról, hogy a nagyobb késések után a jegyár egy részét vissza kell téríteni, a román vasút nem ülteti át ezt a gyakorlatba, mert csődbe jutna.
Tavaly összesen 4,53 millió percet késtek a vonatok Romániában, ami csaknem 9 évnek felel meg – közölte a Profit.ro gazdasági hírportál.
A vonatok évről évre egyre több késést halmoznak fel. Ennek egyik fő oka a vasúti pályák gyatra állapota, ami miatt a vonatok átlagban körülbelül 40 kilométer/órás sebességgel közlekednek. Romániában évtizedek óta nincs pénze az állami vasútvállalatnak nagyszabású beruházásokra, pályafelújításokra, az európai uniós pénzalapokat is nagyon lassú ütemben hívják le.
A magyar vasúton a 2017-es késések összeadva 3,5 évet tettek ki. A MÁV azt is megpróbálta elmagyarázni, hogy ennek ellenére miért nincs baj.
Ehhez képest tavaly csak 70 esetben térítették meg az utasoknak a jegyár 25 vagy 50 százalékát a késések miatt, ugyanis ilyen jóvátételben csak azok részesülhettek, akik nemzetközi vonatokon utaztak és késett a járatuk. A CFR közölte már korábban, hogy képtelen belföldön gyakorlatba ültetni az erre vonatkozó európai uniós irányelvet, hiszen ha valamennyi olyan utas jegyét részben megtérítenék, akinek a járata késett, a vállalat működésképtelenné válna.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.