Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Több tízmilliárd eurót tervez átirányítani Brüsszel a közép-európai térség támogatásából a válság sújtotta déli államokba, elsősorban Spanyolországba és Görögországba - írja a Financial Times. Ráadásul a fennmaradó támogatást is igyekeznek egyre inkább az európai alapértékekhez kötni - ami azzal járhat, hogy Orbán Viktornak (és Jaroslaw Kaczynskinak) le kell mondani a hatalom egy részéről, vagy az uniós pénzekről.
Az összesen 350 milliárd eurós kohéziós alap átalakításáról szóló első vitairatot májusban teszik közzé. A kohéziós pénzek célja, hogy az Unió kevésbé fejlett régióit felzárkóztassák.
A reform legfontosabb eleme, hogy megszűnik az automatizmus, amely gyakorlatilag a GDP alapján osztotta szét a forrásokat. Ennél sokkal részletesebb feltételrendszert dolgoznak ki, amiben helyet kap például az ifjúsági munkanélküliség, az oktatás, a bevándorlás feltételei és az innováció támogatása.
Ezenkívül jogi feltételek és szigorítások is várhatók. Elvárás lehet a jogállami keretek fenntartása, és korlátozzák, mire lehet EU-pénzeket felhasználni, tehát lehet, hogy a felcsúti kisvasutat Bicskéig már nem a közösség pénzéből hosszabbítják meg. Felmerült - a kohéziós támogatásoktól függetlenül - az is, hogy az unió a kormányokat kihagyva finanszírozzon civil szervezeteket.
A Financial Times konkrétan megjegyzi, hogy a változások leginkább Budapestet és Varsót idegesíthetik fel, mivel Magyarország és Lengyelország sok támogatást kapott, de állandó vitában állnak Brüsszellel a jogállamiság és a demokratikus normák területén. Lengyelországból már érkeztek is tiltakozások, amelyek szerint ez a terv a szuverenitásuk sérelmével járna.
Az üzleti lapban megszólaltatott szakértő súlyos vitákra számít, a megállapodást nem lesz egyszerű tető alá hozni. A pontos részletek még kidolgozás alatt állnak, de szinte biztos, hogy a módosíás Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot negatívan érinti.
A lengyelek a 2014-2020-as költségvetési időszakban 77 milliárd, a szlovákok 14 milliárd, a magyarok 22 milliárd euró forráshoz jutottak a kohéziós alapból.
